A törvényjavaslat elfogadása esetén a társaság a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter stratégiai kontrollja alatt működik majd és tulajdonosi joggyakorlója lehet - az állami tulajdonú víziközmű-rendszereken túl - többek között az öt állami tulajdonú regionális víziközmű-társaságnak: a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-nek, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-nek, az Északdunántúli Vízmű Zrt.-nek, az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.-nek, valamint a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-nek.
A Nemzeti Vízművek Zrt. társasági szinten kezdeményező és koordináló szerepet tölt majd be a kutatás-fejlesztési és az innovatív műszaki-gazdasági projektekben, hozzájárulva ezzel az ellátásbiztonság növeléséhez és a közszolgáltatás zökkenőmentes ellátásához.
A kormány szándéka szerint az újonnan létrejövő társaság egységes alapokra helyezi a működési mechanizmusokat, hatékonyabbá teszi a költségvetési és európai uniós források felhasználását, a szinergiák kihasználásával végső soron elősegíti az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók és víziközmű-rendszer gazdaságos működtetését a meglévő szakemberállomány bázisán.
Legolvasottabb
Március 1-jén minden megváltozik a lakáspiacon
Üzentek Magyar Péternek: ha még egyszer idejön, „le lesz fejezve”
Szárnyal a magyar pénzpiac, mert a külföldi befektetők Magyar Péter győzelmében bíznak
Két nap, és soha nem látott fegyverkezés kezdődhet
Váratlan dolog derült ki az állampapírokról
Holnaptól figyelni kell a számlákat, beindul a rezsistop – még a legszegényebbek is kapnak 7 ezer forintot
Leállt az M3-as metró
Nem lesz kormányváltás? Két hónappal a választások előtt derült ki: a magyarokat nem érdekli a szavazás!
Mintegy 1,7 milliárd forintot tüntetett el az emberek pénzéből a fideszes cég