Gyengült több ellenőrző funkciót gyakorló intézmény függetlensége, a 2010-es jelentésben megfogalmazott ajánlások többségét nem fogadták meg, a vizsgálatok szinte kizárólag a múltra vonatkoznak, nem csökkent a korrupciós kockázat, a legnagyobb kockázatot a pártok és az üzleti szféra hordozzák, de a civil szektornak is lenne hová fejlődnie, áll a (Transparency International TI) "Korrupciós kockázatok Magyarországon" című jelentésében. A kutatást Hack Péter vezette.

Összesen 13 pillért vizsgáltak: a törvényhozás, a végrehajtó hatalom, a kormányzati korrupcióellenes szervezetek, a rendvédelmi szervek, az igazságszolgáltatás, az országgyűlési biztosok, a választási szervek, a politikai pártok, az üzleti szféra, a média, az Állami Számvevőszék, és a civil szektor szabályozását és tevékenységét, erősségekre és gyengeségekre osztva a tapasztaltakat, javaslatokat is mellékelve.

Kapcsolódó

Eminensek: választási szervek, problémások: pártok és üzleti szereplők

A legmagasabb értékelést a választási szervek munkája, az ombudsman és az országgyűlési biztosok tevékenysége kapta (mint legkevésbé korrupciónak kitett, viszonylag átlátható, társadalmi felvilágosítást is felvállaló szervezetek), míg a legrosszabb pontszámokat a politikai pártok és az üzleti szféra kapta (43 és 44 pont). Utóbbiak értékelésében főleg a kampányfinanszírozás átláthatatlansága, a szabályok betarthatatlansága, a közbeszerzések körüli problémák, a kiszámíthatatlan üzleti szabályozási környezet, pártoknál a szabályellenes magatartás (elszámolás) szankcionálásának elégtelensége volt a kifogás.

Jó értékelést kaptak az országgyűlési biztosok (69 pont), de a jelentés kiemeli, hogy Magyarországon az országgyűlési biztos nem bír elsődleges funkcióval a korrupció elleni küzdelemben, ráadásul a biztosok rendszere épp a jelentés készítésének időszakában alakult át: az új struktúrában talált kockázati pontokat a TI. "A független adatvédelmi, valamint az információszabadság védelméért felelős országgyűlési biztos intézményének eltörlése egyelőre nehezen értékelhető, és ennek az intézkedésnek a hatása a korrupció elleni küzdelemben még nem tisztázott."- áll a jelentésben.

Nem védik a közérdekű bejelentőket, nincs etikai kódex

A közérdekű bejelentők védelme nem biztosított, ezt több pillér vizsgálata során megemlítik a szerzők. Szintén a teljes közszférára vonatkozóan (végrehajtó hatalom, közigazgatási intézmények, országgyűlési biztosok) hiányolja a jelentés az etikai kódexet, az egyértelmű ajándékozási és vendéglátási szabályokat, a szervezeteken belüli integritási, korrupció-ellenes szabályokat. Ez utóbbiak a TI szerint az üzleti szféra nagy részéből is hiányoznak, leginkább csak a nemzetközi cégeknél létezik etikai kódex és az integritási szabályok rendszere.

Kétharmados többségnél kiüresednek a pártsemlegességet védő szabályok

Csak kétharmados többség jelöltje lehet bizonyos állami tisztségek betöltője - mondja a jogszabály. Ám a TI is megállapítja, kétharmados többség esetében kiüresedik a védelem, a pozíció betöltőjének pártsemlegessége legalábbis megkérdőjelezhető. Példának említhető a médiahatóság (a média 55 pontot kapott), amelyet nemcsak azért marasztalt el a jelentés, mert politikailag nem független, hanem azért is, hogy eljárási szabályai átláthatatlanok. A javaslat szerint a közpénzből megvalósított hirdetések és a közszolgálati média finanszírozását is átláthatóbbá kellene tenni. Bár az oknyomozó újságírás feltörekvőben van, ennek fejlődését a TI szerint további pénzügyi és jogi támogatással kellene elősegíteni.

Zárószavazás előtti módosítások és egyéni indítványok tömege zavarja a jogalkotást

A törvényhozás munkáját értékelve (69 pont) a pozitívumok közt találjuk az informatív honlapot, a jogszabályi környezet stabilitását. Probléma azonban, hogy egyre több jogszabály egyéni képviselői indítványként kerül a rendszerbe, nincs itt sem etikai kódex, és nincs jól körülhatárolt, hatékony és számonkérhető rendszer a lobbitevékenység szabályozására, és sem a képviselői fizetések és vagyonnyilatkozatok rendszere. A jelentés kiemeli, hogy a módosító javaslatok zárószavazás előtti benyújtásának újonnan bevezetett gyakorlata megkérdőjelezheti és komolyan alááshatja jogalkotás átláthatóságát. Megjelenik az üzleti szféra által számtalanszor felrótt kifogás is: bár jogszabályi előírás, mégis a jogalkotási javaslatok jelentős részét megfelelő hatástanulmányok nélkül fogadják el.

A Transparency International szerint kifogásolható, hogy a Kúria vagy az Állami Számvevőszék vezetője újraválasztható. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatalma nem ellenőrzött, az igazságszolgáltatás forrásai egyenlőtlenül vannak elosztva és elégtelenek, a bíróságok működése kevéssé átlátható, nem megfelelő az értékelési és előmeneteli rendszre, és az igazságszolgáltatásban is hiányzik a több helyen megemlített etikai kódex, vagy a bejelentők védelme. Az igazságszolgáltatási pillér 58 pontot kapott.

A rendvédelmi szerveknél (67 pont) a TI szerint több és jobb felkészültségű nyomozóra, az ügyészségnél a "politikai befolyás" gyakorlati lehetőségének korlátozására lenne szükség. Mivel az ügyészség vált a legfontosabb korrupcióellenes intézménnyé, a jelentés szerint nagyobb átláthatóságot kell biztosítani az ügyészségen belül, és egyszerűbbé kell tenni a büntetőeljárási dokumentumokhoz való hozzáférést.

A civilszektor is fejlődhetne

A civilek 60 pontot értek el. Sok a civil szervezet, a jogszabályi környezet megfelelő, ugyanakkor erős az állami forrásoktól való függés, óriási az adminisztratív terhelés, átláthatóságuk pedig ritkán haladja meg a jogszabályban előírt minimumot. .A TI szerint probléma az erős és támogató társadalmi bázis hiánya - ez lehet az oka annak is, hogy főleg állami és pályázati forrásokra támaszkodhatnak - , gyengék a számonkérhetőségi mechanizmusok, nincs szektorális magatartási kódex, és magát a korrupcióellenességet kevés civil szervezet tűzte zászlajára.