Decemberben még az volt a terv, hogy az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Zrt. január elején vételi opciójával élve, mintegy 20 milliárd forintért megvenné a 60 százalékos pakettet, majd a teljes céget év végéig továbbértékesítették volna. Az ügyletből az állam 40-45 milliárd forintos hasznot remélt, valamint azt, hogy az AKA belső átalakításával akár 100 milliárd forinttal csökkenjen az M5-ös 2031-ig szóló koncessziójának idejére esedékes, évente 25 milliárd forintos rendelkezésre állási díj. A kormányzat viszont most a vételi opció lehívása helyett az AKA piacra dobásáról egyeztet a tulajdonosokkal, és megállapodás esetén legkorábban február második felében jelenhet meg az értékesítési pályázat. A tender megindításáról megszületett az elvi egyetértés, de számos kérdéssel kapcsolatban vitában állnak a felek. A szaktárca ragaszkodik ahhoz, hogy a pályázat idejére fagyasszák be az állami kivásárlás opciós árát a januári 80 millió eurós (20 milliárd forint) szinten, ám erről a magánbefektetők egyelőre hallani sem akarnak. Az opció értéke ugyanis a szerződés szerint évi 10 millió euróval, havonta mintegy 200 millió forinttal emelkedik. A felek az AKA üzleti értékét is eltérően ítélik meg. Az állam 240 millió euróra (60 milliárd forint) becsli a cég értékét, ebből a magánberuházók pakettje 144 millió eurót (36 milliárd forint) ér, míg a magánbefektetők 160 millió euróra (40 milliárd forint) értékelik az AKA-t, amelyből a saját részesedésük 96 millió eurót (24 milliárd forint) tesz ki. A magánbefektetőknek egyébként nem is áll szándékukban megválni részvényeiktől, legalábbis erre utal, hogy tavaly novemberben 83 millió eurós ajánlatot tettek az állam birtokában lévő 40 százalékra. Az ellentmondás nem hivatalos magyarázata - írja a Népszabadság - az lehet, hogy a pályáztatással a tulajdonosok feloldhatnák a sztrádacég értéke körül kirobbant vitát, a tenderre ugyanis biztosan piaci ajánlatok érkeznek majd, amik megmutatják, mennyit is pontosan az M5-öst még 25 évig üzemeltető vállalkozás. (Igaz, hogy így az is kiderülhet, az AKA nem ér annyit, amennyiért minden tulajdonos hajlandó lenne megválni papírjaitól, de ekkor legfeljebb a szaktárca és a többi tulajdonos újrakezdhetné a vitát az állami opció lehívásáról.) A megoldás több hónapos halogatása most mindkét félnek kapóra jön. A magánbefektetőknek az opciós szerződés miatt nem sok lehetőségük maradt az esetleges kivásárlás megakadályozására, de a várhatóan júniusra lezáruló pályáztatással legalább az idő múlik. Így elképzelhető az is, hogy az állam közben letesz az AKA megszerzéséről. A kormány helyzetét az nehezíti, hogy az ÁAK-nak nincs 20 milliárd forintja a vásárlásra, ezért mindenképpen külső forrásokra szorulna. Nem járható az az út sem, hogy az MFB hitelezzen a cégnek, mivel ezt az állami pénzintézet alapszabálya tiltja. Az M5-ös építéséhez az AKA számára összesen 900 millió eurós kölcsönt folyósító bankok közül néhány egyelőre csak feltételekkel támogatná az opciós állami kivásárlást. Legfontosabb kérésük, hogy a kormány vállaljon költségvetési garanciát a koncessziós vállalat hiteleire. A sztráda körüli vitákból az autósok semmit nem érzékelhetnek, de hosszabb távon őket is érintheti, hogy a kivásárlás és a továbbértékesítés meghiúsulása esetén az államnak le kell mondania a rendelkezésre állási díj csökkentéséről.