A zenészek többsége (több mint 75 százaléka) elsősorban nem zenélésből él, hanem kikapcsolódást, feltöltődést, hivatást és küldetést jelent számukra a zene. A válaszadók 87 százaléka gondolja úgy, ha megengedhetné magának, akkor csak zenével foglalkozna. Többségük, ha újrakezdené, nem változtatna a döntésein - derül ki A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért kutatásából, amelynek részletes adatait május 31-én publikálják.

Eszerint manapság a legtöbb zenész informatikai és programozási területen dolgozik, de akadnak olyanok is, akik építőiparban, kereskedelemben, oktatásban, szakmunkásként vagy autóbuszvezetőként dolgoznak.

Kapcsolódó

Azoknak a zenészeknek, akik ténylegesen a zenélésből élnek, jövedelmük 57 százalékát az élőzenei koncertek, fellépések adják. Ezt követik a jogdíjbevételek (20 százalék) valamint a rögzített zene értékesítéséből (fizikai vagy digitális eladások) származó bevételek (6 százalék).

Mi kell a sikerhez?

A megkérdezett zenészek szerint a sikeres zenei pálya három legfontosabb összetevője: YouTube-jelenlét, Facebook-kommunikáció és élő fellépések. A felmérésben részt vevő zenészek többsége szerint ugyan elengedhetetlen a jelenlét a digitális platformokon, az ebből származó személyes bevételeik a teljes jövedelmüknek csak a 2 százalékát érik el.

A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért alapítói a magyarországi közös jogkezelő egyesületek: az Artisjus, az EJI, a Filmjus, a Hungart és a Mahasz.

A kiadói bevételeknél viszont már a legnagyobb (50 százalék fölötti) hányadot a hangfelvételek digitális értékesítései teszik ki. Magyarországon 25 százalékkal nőtt a digitális értékesítés, amelyből a legdinamikusabban növekvő szegmens az előfizetéses streaming. Ugyanakkor a reklám alapú streaming bevételek is nőttek - 2016-ra a magyar digitális zenei piac 87 százalékát a streaming adják.