A szerdán ismertetett döntés az ellátottak mintegy 30 százalékát érinti, nekik valamelyest javulhat a helyzetük, eddig ugyanis sokuknak választaniuk kellett a 30 ezer forint körüli ellátás és a négyórás, szintén 30 ezer forint körüli munkabér között. A MEOSZ már a jogszabály születésekor jelezte, hogy a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenység tilalma elfogadhatatlanul alacsony jövedelmet fog eredményezni az érintetteknek és a munkavállalás ellen fog hatni.

Amennyiben a kettő együtt is jár, az nemcsak a munkavállalást ösztönzi, hanem az államnak is bevételt jelent - fogalmaz a MEOSZ közleményében. A rehabilitációs ellátás összege 28 ezer és 46 ezer forint között lehet. Az idei komplex minősítéseken eddig mintegy 20 ezer embernek javasoltak ilyet, ez a szám azonban folyamatosan emelkedni fog.

A szövetség szerint a rokkantsági ellátottakra vonatozó, alacsonyan meghúzott keresetkorlát is ésszerűtlen, növeli az érintettek kiszolgáltatottságát, eltörlése ráadásul az államnak is többletbevételt hozhatna. Ennek megsemmisítését az ombudsman is indítványozta, az Alkotmánybíróság azonban ezt elutasította.

A MEOSZ szerint a törvény több ponton sérti a jogállamiságot és számos alapjogba is ütközik. A kötelező társadalombiztosítási rendszerben szerzett nyugdíjjogosultságot, a rokkantsági és az öregségi nyugdíj esetén egyaránt megilleti a tulajdonhoz való jog védelme. A rokkantnyugdíj megszüntetésével az érintetteket megfosztották az alkotmányos garanciákkal védett rokkantnyugdíjuktól, helyébe egy bármikor csökkenthető, elvonható ellátást léptetettek, amivel megsértették a tulajdonhoz való alapvető jogukat. Az új, 30-50 ezer forint körüli ellátások a létfenntartáshoz szükséges minimumot sem biztosítják a tartós beteg vagy fogyatékos emberek számára, ez pedig sérti az emberi méltósághoz és a szociális biztonsághoz való jogukat - mutat rá a MEOSZ közleménye. A jogbiztonságot sérti, hogy az érintetteknek mindössze egy nap felkészülési idejük volt a jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között - emeli ki a szövetség.

A jogszabály alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését a MEOSZ is kérte néhány magánszeméllyel együtt még a nyáron, de a testület mindezidáig nem vizsgálta az alkotmányossági panaszt. A szövetség támogatásával tizenhét magánszemély a strasbourgi emberi jogi bíróságához is beadvánnyal fordult az ügyben. A MEOSZ reméli, hogy az Európai Bíróság ki fogja mondani, hogy a törvény nincs összhangban az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel, egy ilyen, pozitív döntés ugyanis egy méltányosabb jogi szabályozás kialakítását eredményezhetné a szövetség szerint.