Mindössze két hónapja, hogy megállapodás jött létre a Bankszövetség és a kormány nevében eljáró Gazdaságfejlesztési Minisztérium között az úgynevezett önkéntes kamatplafonról, pontosabban THM-plafonról, melynek lényege, hogy a csatlakozó bankok vállalják, hogy 8,5 százaléknál nem magasabb teljes hiteldíj mutató mellett nyújtanak lakáshitelt, és 11,5 százalék mellett vállalati hiteleket.

Megelőzték a piacot

Hogy a bankoknak ez mennyire volt jó vagy rossz, leginkább a 10 éves piaci államkötvény hozamából lehetett lemérni, ami akkor 7 százalék körül volt. A másfél százalék többlet ehhez képest a lakáshiteleknél éppen csak, hogy fedezte a lakáshitelek nagyobb költségét és kockázatát, ugyanakkor lehetett arra számítani, hogy már közben is csökkennek a hosszabb hozamok, így már vonzóbb ez a szint.

Ez olyannyira így lett, hogy a kormány máris kezdeményezte az újabb csökkentést. A 10 éves hozam ugyan csak 6,5 százalékra csökkent, de feltételezhetően a kormány abban bízik, hogy a következő pár hétben tovább mérséklődik. Január 1-jétől ugyanis 7,3 százalékra módosul az önkéntes, vagy inkább visszautasíthatatlan THM-plafon a lakáshiteleknél, a vállalati hiteleknél egyidejűleg 9,9 százalékra csökken a szint, vagyis megjelenik a lélektani egyszámjegyű mérték.

Egyszámjegyű tartomány

Ez egyúttal azt is indokolhatja, hogy miért lett ugyancsak 9,9 százalék a jelenleg értékesített lakossági inflációkövető állampapír kamata 2025 áprilisáig, miközben az idei infláció, amely után a jövő évre fizetik a kamatot, várhatóan 17-18 százalék lesz az év egészét tekintve. Vélhetően cél volt az, hogy ne legyen magasabb semmilyen kockázatmentesen elérhető hozam, mint a hitelkamatok, hisz hiába vonatkozik egyik a lakossági, másik a vállalati szektorra: a pénz a kettő között mindig megtalálja az utat.

Áprilisi kivezetés

Egyúttal arról is döntés született, hogy április elsején, amikor megszűnik a kkv-k meglévő hiteleire vonatkozó kamatstop, egyúttal az előbb említett önkéntes vállalati kamatplafon is véget ér. Nem lesz már szükség rá: vélhetően a szabályozás nélküli piaci szint is egyszámjegyű lesz addigra. Arról ugyanakkor nem volt szó, hogy a lakáshitelek THM-plafonja is megszűnik-e. Ahhoz, hogy a lakáshitelek THM-je piaci körülmények között se legyen magasabb 7,3 százaléknál, 5 százalék körüli 10 éves állampapírhozam kellene. Ez nem irreális áprilisig, miután addig már a havonta közölt inflációs adat is közelítheti ez a szintet, a jegybanki alapkamat pedig 8 százalék környékére mérséklődhet.

A PMÁP kamata is változhat

Nem tartjuk kizártnak, hogy időközben az aktuális Prémium Magyar Állampapír jelenlegi sorozatának értékesítése is lezárul, és a következő sorozatot már egy alacsonyabb fix kamatozással bocsátják ki a 2025 elejéig tartó átmeneti időszakra, amikor a papír újra inflációkövetővé válik. Így továbbra sem lesz értelme a hitelek és a lakossági állampapírok közti arbitrázsnak, ugyanakkor a lépést indokolhatja az infláció havonta csökkenő mértéke is.

Lakáshitelek kamata hosszabb távon

A lakáshitelek további alakulását ugyanakkor már a piaci folyamatok határozzák meg, vagyis az, hogy a hosszabb állampapírhozamok hol találnak egyensúlyi szintet. Az extrém laza monetáris politika időszakában, amikor nulla közelében volt az effektív jegybanki eszköz kamata, a 10 éves hozam a 2-4 százalékos sávban mozgott. Miután ilyen monetáris politika biztosan nem várható újra, nem valószínű, hogy a 10 éves hozam 4 százalék alá kerüljön.

A lakáshitelek kamata ennek megfelelően ugyancsak nem lesz várhatóan olyan extrém alacsony, mint az említett években, de ez nem is baj, hisz a túl alacsony kamat felhajtja a lakásárakat, és a reménybeli vásárló ugyanott, vagy még rosszabb helyzetben van, mint kicsit magasabb kamatok esetén. Ezek alapján hosszabb távon az 5-6 százalékos kamatszint tűnik reálisnak, ezt persze befolyásolhatja a mindenkori monetáris politika aktuális iránya.