A háztartási hitelek állománya 2,8 százalékkal nőtt 2022 szeptembere és 2023 szeptembere között. Az új kibocsátások volumene azonban csökkent az év első kilenc hónapjában az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett pénzügyi stabilitási jelentéséből.

A legnagyobb visszaesést a lakáshiteleknél tapasztalták, közben a babavárón kívüli fogyasztási hitelek, így például a személyi kölcsönök és a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca a harmadik negyedévben még élénkülni is tudott. Nemcsak a piaci alapú lakáskölcsönöknél volt nagy zuhanás, a kamattámogatott konstrukciók kibocsátása is elmaradt a korábbi évek dinamikájához képest.

Nem véletlenül vettek fel ennyivel kevesebb hitelt az emberek, hiszen a reálbérek csökkentek, a fogyasztói bizalom soha nem látott szinteken gyengült, valamit az általános gazdasági környezet sem kedvezett a hitelfelvevőknek.

A jegybank várakozásai szerint a jövő évtől élénkülésnek indulhat a hitelkibocsátás, előrejelzésük szerint a hitelállomány bővülése alacsony marad a 2023-as év hátralévő részében.

A lakossági hitelállomány összességében bár mérsékelten, de bővült – a legfrissebb adat szerint 2,8 százalékkal növekedett. A második negyedév végén a GDP-arányos háztartási hitelállomány mindössze 15 százalékot tett ki, ami

  • az EU-s átlag harmada;
  • a visegrádi országok átlagának pedig a fele.

Hazánk egyébként ezzel a lakáshitel/GDP alapján a második legalacsonyabb mutatóval rendelkezik az Európai Unióban, így továbbra is jelentős tér kínálkozik a pénzügyi mélyülésre.

Kevesebbet vittek

Közben szeptemberig negyven százalékkal esett vissza a hitelintézetek háztartásokkal kötött új szerződéseinek száma a tavalyi év azonos időszakához képest.

A támogatott hitelekből is egyre kevesebbet vesznek fel a magyarok, aki pedig mégis ilyen konstrukció mellett dönt, gyakran piaci alapú hitellel is kiegészíti. 2019 és 2023 között a piaci hitelt felvevő ügyfelek 11 százaléka valamilyen államilag támogatott hitellel is kiegészítette a konstrukciót. A kombináció elsősorban azokban a régiókban jellemző, ahol magasabbak a lakásárak.

Növekvő költségek?

A kamattámogatott lakáshitelek átlagos teljes hiteldíj mutatója (THM) az év eleje óta enyhén mérséklődött, szeptemberben átlagosan 14 százalék volt. A kamattámogatások mértéke ugyanis az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által jegyzett állampapírhozamokhoz kötött a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) kapcsolódó hiteleknél.

A piaci lakáskölcsönöknél azonban az átlagos hitelköltség nem követte a forrásköltség mérséklődését, azok THM-je január óta 9 százalék közelében stagnál. A bankoknak tehát az államilag támogatott hitelek sokkal magasabb jövedelmezőséget biztosítanak.

Nem kell félni a meglévő jelzáloghitel-állomány miatt, nagy részének ugyanis nem lesz kamatfordulója az elkövetkezendő években a jegybank számításai szerint. A törlesztőrészletek emelkedésétől a kamatstop az év végéig védi a lakosságot a jelenleg hatályos szabályozás szerint. Emellett az önkéntes banki kamatplafon is a lakáshitel-kamatok mérséklődéséhez vezethet a következő néhány hónapban

– erről részletesen itt írtunk.

A jegybank jelentése megjegyzi: a piaci alapú lakáshitelek esetében a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) termékminősítés bevezetésének, illetve a kamatperiódus szerint differenciált adósságfék-szabályoknak köszönhetően 2019-től gyakorlatilag megszűnt a kamatérzékeny, változó kamatozású termékek kibocsátása.

Degeszre keresik magukat

A hazai bankrendszer stabil, sokkellenálló-képessége pedig erős. Az MNB tájékoztatása szerint a jövedelmezőség is kiugró, amihez érdemben hozzájárult a jegybanki betéteken elért kamateredmény, a szigorú monetáris politika szintén ösztönzően hatott.

A bankok ugyanis a jegybankba tették a pénzüket, ahonnan a magas jegybanki kamatnak köszönhetően kockázatmentesen tárolhatják összegyűjtött betétjeiket. Az állam erre kivetett extraprofitadót, valamint az MNB is csak a kötelezően ott tartott pénz feletti rész után fizet kamatjövedelmet a pénzintézeteknek.

Közben az Orbán-kormány arra ösztönözte és majdhogynem kényszerítette a vállalkozásokat, valamint az intézményi befektetőket, hogy minden pénzüket állampapírba tegyék. A számok azonban azt mutatják, hogy még a nagy betétkivonás ellenére is bőven van pénzük a bankoknak.

Ingatlanpiaci átalakulás

A hazai lakáspiac tranzakciói jelentősen mérséklődtek az idei évben. A visszaesés elsősorban a hitelből finanszírozott lakástranzakciók csökkenésének tudható be: a hitelből történő lakásvásárlások aránya 34 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 48 százalékhoz képest.

Emellett a bizonytalan gazdasági kilátások, a csökkenő reálbérek és az infláció hatására szigorodó monetáris kondíciók is hozzájárultak az átalakuláshoz.

A községekben éves összevetésben érdemben csökkentek a lakásárak, a bankok azonban jellemzően nem nyújtottak magas hitelfedezeti mutató mellett jelzáloghiteleket a kistelepüléseken – írja az MNB jelentése. A visszaeső reál lakásárak következtében a lakáspiaci túlértékeltség 2022 végén mérséklődött, de a korábbi évekkel összevetve továbbra is nagyon magas.

 

Meghosszabbítja a kormány a kamatstopot

2024. július 1-ig meghosszabbítják a lakossági kamatstopot és a diákhitel kamattámogatását – jelentette be Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón.Bővebben --->