Az előválasztás második fordulójában ringben maradt miniszterelnök-jelöltek napjaink legégetőbb környezetvédelmi kérdéseit vitatták meg a Greenpeace és a HVG szervezésében rendezett vitaesten.

Tudósok egybehangzó véleménye szerint ugyanis 2030-ig tudunk érdemben cselekedni ahhoz, hogy elkerüljük a klíma- és ökológiai válság katasztrofális hatásait. A 2022-es választáson hatalomra kerülő kormány pedig ennek az időszaknak a felében fog kormányozni. 

Kapcsolódó

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje és Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) jelöltje is kijelentette, hogy kormányra kerülése esetén lenne az országnak környezetvédelmi minisztériuma, és szóba került, hogy a környezet- és természetvédelmi hatóságoknak újra vissza kell kapniuk korábbi, a politikai vezetéstől független döntéshozatali státuszukat is. 

Dobrev Klára elmondta, ő mindig is a környezettudatosságra nevelte a gyermekeit, ennek jegyében többek között szigorúan szelektíven gyűjtik a szemetet. Márki-Zay szintén a szelektív hulladékgyűjtés híve, az például nagyon idegesíti, amikor a szomszédok a ruhát és a gumit is elégetik a szeméttel együtt, ami rendkívül környezetszennyező. Ezen túl városát, Hódmezővásárhelyt igazi mini Hollandiaként írta le, ahol a látogatók mindig megdöbbennek, hogy mennyi a bicikli. 

A több mint 13 ezer magyar idő előtti halálát okozó légszennyezettség csökkentése is kiemelt szerepet kapott a vitán, de szóba került még a hulladék csökkentését célzó betétdíjas rendszerek bevezetése és a körforgásos gazdálkodásra való áttérés fontossága, amely a klíma- és ökológiai válság szempontjából jobb alternatívát jelent a jelenlegi egyszer használatos kultúrát és fogyasztást ösztönző gazdaságnál.