2025 áprilisában a kiskereskedelmi forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,8 százalékkal, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 5,0 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – közölte a KSH.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,4 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint

a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,0 százalékkal haladta meg az előző havit. 

2025. január–áprilisban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,4 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Kifejtették, idén áprilisban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva: 

  • Az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 5,0 százalékkal nőtt.
  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,7 százalékkal emelkedett.
  • Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,6 százalékkal növekedett.
  • A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,0 százalékkal bővült. Az eladások volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 8,3, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,2, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,9, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,9 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,0, a használtcikk-üzletekben 0,4 százalékkal csökkent.
  • Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,1 százalékkal emelkedett.
  • Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 2,4 százalékkal bővült.
  • A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 1,5 százalékkal nőttek.

Az adatok szerint 2025 áprilisában:

  • Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1703 milliárd forintot ért el.
  • Az országos kiskereskedelmi forgalom 50 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.

2025. január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:

  • A kiskereskedelem forgalmának volumene 3,4 százalékkal emelkedett. 
  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,2 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

Reagált az adatokra Nagy Márton tárcája

A kormány a magyar családok és nyugdíjasok védelme érdekében minden esetben fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben. Ennek érdekében a kormány árréscsökkentést vezetett be, majd azt kiterjesztette a háztartási- és vegyiárukra, tisztálkodási és szépségápolási cikkekre, ami gyors és érdemi árcsökkenést eredményezett – reagált a kijött adatokra az NGM.

Azt írták, a kormány előzetes várakozásaival összhangban – a növekvő bérek és a csökkenő árak hatására – 2025 áprilisában 6,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, ami az idei év eddigi legdinamikusabb bővülése.

Mint fogalmaztak, a kormány kiemelt figyelmet fordít a nyugdíjasok védelmére, ezért – a nyugdíjasszervezetek kérését szem előtt tartva – az árréscsökkentésen felül egy 30 ezer forint értékű élelmiszerutalvány formájában közvetlen támogatást is biztosít számukra. Az intézkedés több mint 2-2,5 millió nyugdíjasnak nyújthat érdemi anyagi segítséget, és hozzájárulhat a kiskereskedelmi forgalom további bővüléséhez, így a gazdasági növekedéshez is.

Kapcsolódó

Az OKSZ nem olyan optimista

Áprilisban az élelmiszer és élelmiszer típusú vegyes kiskereskedelmi egységekben a forgalom (3,7 százalék) alapján a vásárlók bizalma még mindig nem ért vissza arra a szintre, ahol 2024 második félévében tartózkodott – kommentálta az adatokat az Országos Kereskedelmi Szövetség. 

Jelezték, 2024 augusztusa és 2025 januárja között ugyanis az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, azaz a fogyasztás zömét adó szuper- és hipermarketekben, illetve diszkontokban a kiskereskedelmi forgalom bővülése jellemzően 4 százalék fölött volt. 

Ez a „lendület” tört meg februárban és márciusban a felívelő infláció, illetve az arra adott kormányzati válasz következtében. Látni kell azonban, hogy a fogyasztás bővülése már a tavalyi második félévben sem volt kifejezetten erősnek mondható, hiszen a vásárlók elhúzódó bizonytalansága miatt a mértéke bőven elmaradt a reálbérek növekedési ütemétől – írták. 

Az árrésstop fenntartásának káros hatásait is megemlítették. Az OKSZ szerint az a veszély fenyeget, hogy a beszállítók az eddig emiatt elhalasztott áremeléseket most érvényesítik majd. Az áremelések visszaszorításához a teljes ellátási lánc együttműködésére van szükség, ahogyan arra az NGM-nek átadott javaslatainkban is rámutattunk – emelték ki.

Az elemző szerint kedvezően indult a második negyedév

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint a fogyasztási mutató érdemi bővülést jelez, ami meghaladta a várakozásukat és a konszenzust. A tartós cikkek dinamikája a fogyasztás erős ciklikus pozícióját jelzi. Ezzel együtt rendkívül furcsa, hogy mindhárom főcsoport növekedési üteme egyesével elmaradt a teljes forgalom bővülési sebességétől. 

Előretekintve a pozitív reálbérváltozás továbbra is támogathatja a forgalom bővülését. Az utolsó negyedévtől kezdődően az életbe lépő jóléti intézkedések is növelik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. A beruházások elhúzódó gyengélkedése és az exportkapacitások kiépülésének csúszása azt vetítik előre, hogy

a lakosság költései jelenthetik az egyetlen húzóerőt az idei évben

– vetíti előre a szakértő.

Tényleg sok bolt bezárni kényszerül? Jön a kiskereskedelem sorsfordító hete

A kiskereskedelmi árrés-csökkentés eddig 8-10 milliárd forintos veszteséget okozott az ágazatnak, ami jelentős hatással van a GDP-re is. A szabályozás bizonytalanságot szül, csökkenti a vásárlói kosár értékét, és a kisebb boltok számára komoly túlélési problémákat jelenthet – nyilatkozta az Economxnak Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöke. Bővebben.