A megkérdezettek döntő többsége támogatná, ha a szociális segélyezés kiegészülne úgynevezett feltölthető, digitális fizetésre alkalmas, kártyaformátumú utalványokkal, amelyekkel elsősorban hideg- és melegételt, gyógyszert, valamint ruhát és cipőt vásárolnának. 

 

  • A válaszadók közel fele nyilatkozott úgy, hogy tájékozott a magyar szociális segélyezés működésével kapcsolatban (41 százalék), sőt 40 százalékuk azzal is tisztában van, hogy itthon a kormány és a helyi önkormányzatok együttesen kezelik a szociális segélyezési rendszert. 
  • Ugyanakkor többségük szerint a településeken működő segélyezés jobban működik, mint a központi. 
  • A kutatás adatai szerint a jelenleg rendelkezésre álló szociális támogatások közül legtöbben a családi pótlékot veszik igénybe (24 százalék), majd ezt követi – jócskán leszakadva a sorban – az időskorúak járadéka (3 százaléka), valamint a rokkantsági járadék (2 százalék).
  • A megkérdezettek 83 százaléka – 5-ből 4 ember – kifejezetten jó ötletnek tartaná, sőt támogatná, hogy a szociális segélyezésben helyet kapjon a vásárlási- vagy ajándékutalvány, ezen opción belül is elsősorban a bizonyos összeggel feltölthető, digitális fizetésre alkalmas utalványkártyát találják a legmegfelelőbb megoldásnak (57 százalék).

 

Az ok, amiért inkább kártyaformátumú utalványt használ(ná)nak hagyományos papíralapú utalvány helyett az, hogy bevallásuk szerint előbbi kényelmesebb, egyszerűbb, gyorsabb (érintéses fizetés) és biztonságosabb (PIN kód) megoldás, emellett többségük számára az is könnyebbséget jelent, hogy digitális megoldás esetén nincs visszajáró, nem kell különböző meghatározott címletekkel bajlódniuk, illetve arra sem szükséges figyelniük, hogy az utalvánnyal elérjenek egy bizonyos összeget, azaz elkerülik az esetlegesen felmerülő, felesleges kényszerköltést.

Arra a kérdésre, hogy használtak-e már valaha vásárlási- vagy ajándékutalványt, a megkérdezettek elsöprő többsége válaszolt igennel (80 százalék), közülük is a legtöbben elsősorban hideg-, valamint melegételre fordították a rendelkezésükre álló összeget (60 százalék). Azok pedig, akik nem élelmiszert vásároltak, ruházatra és cipőre (31 százalék), illetve könyvre és újságra (21 százalék) költötték a juttatást.

Amennyiben megvalósulna az elvárásuk, és a szociális segélyezés kiegészülne vásárlási- illetve ajándékutalványokkal, a válaszadók legszívesebben ételre, ruhára és gyógyszerre költenének (66, 38, illetve 36 százalék) a kártyák segítségével; sőt – megcáfolva egy korábbi tévhitet – 10-ből 9 válaszadó azt is elfogadná, ha dohánytermékeket, illetve alkoholt nem lehetne utalványokkal vásárolni. A magasabb összegű segély ugyanis fontosabb a rászoruló emberek számára, mint ezen termékek beemelése a felhasználási körbe.