Jön a felminősítés, mégis lassul a magyar gazdaság?

Ennek fő oka, hogy az EU-támogatások idén már csökkennek, s az üzleti beruházások alig növekednek. Két jó mezőgazdasági év után némi visszaesés valószínű. A kedvező tavalyi növekedési és egyensúlyi folyamatok ellenére sem csökkent az államadósság, így a költségvetési politika mozgástere szűk. Ugyanakkor a leesett olajár miatt alacsony infláció, valamint a devizahitelesek terheinek csökkenése következtében gyorsul a fogyasztás bővülése.

A világpiaci energiaárak esése és az Európai Központi Bank által meghirdetett lazítás kedvező a magyar gazdaság számára. Ezzel szemben a nemzetközi politikai kockázatok fokozódása, így az ukrán-orosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az olajexportáló országok válságjelenségei kedvezőtlen hatásúak. A görögországi helyzet kezelhetőnek látszik, de a tartós megoldás hiánya más dél-európai országok nehézségeivel együtt rontja az EU perspektíváját. A Fed várhatóan ősszel meginduló kamatemelése növelni fogja a pénzpiaci és növekedési kockázatokat - vélik a kutatók.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

A GKI úgy látja, hogy Magyarország külföldi megítélése (az államosító, piacellenes és korrupciógyanús ügyekkel terhelt gazdaságpolitika miatt) nagyon kedvezőtlen. A keleti nyitásnak nincs gazdasági hozadéka, miközben növeli az ország politikai elszigetelődését. Az Oroszországhoz kapcsolódó energetikai fejlesztések jövője egyre bizonytalanabb. A hazai energiaigény ezeket a jelenleg tervezett mértékben nem teszi szükségessé, miközben homályos a fejlesztések forrása, s ráadásul beleütközik az EU energiapolitikai elveibe és valószínűleg szabályaiba.

A kormány a bankokkal való részleges kiegyezés révén igyekszik bővíteni a gazdasági növekedés forrásait. Ha azonban e gesztusok nem párosulnak más, a piac és a jogállam szabályait visszaállító lépésekkel, ennek hatása korlátozott marad. Az nhp+ nem a megengedett és a hitelezési kockázatokhoz igazodó kamatmarzs növelésével, hanem a veszteség egy részének jegybanki megtérítésével igyekszik élénkíteni a bankok hitelezési hajlandóságát. Mivel a gondok egy része a jó projektek hiányából származik, e lépéstől nem várható fordulat.

Az államháztartási hiány 2014-ben a GDP 2,2 százalékára csökkent. Ugyanakkor az EU által kiemelten figyelt strukturális deficit jelentősen emelkedett. A forint február végén az év elejei nagy gyengüléshez, a 2014 végi szinthez, sőt az euróhitelek átváltásánál rögzített 309 forint/euró árfolyamhoz képest is erős. A defláció is gyengébb árfolyamot indokol. Az MNB monetáris tanácsa a jelenleg 2,1 százalékos alapkamat várható csökkenését kommunikálja. Ezzel párhuzamosan a forint némi gyengülése várható. A hitelminősítők az év második felében valószínűleg javítják a magyar besorolást - véli a GKI.

A GKI prognózisa (éves változás, százalék)
	2014	2015
GDP	3,5	2,0
Ipari termelés	7,6	5,0
Beruházás	14,0	0,0
Bruttó átlagkereset	3,0	2,3
Kiskereskedelem	4,1	2,0
Export	3,9	3,0
Import	4,3	1,0
Fogyasztói árindex	-0,2	0,5
Folyó és tőkemérleg egyenlege (mrd euró)	8,0	7,7
Munkanélküliségi ráta (év végén, százalék)	7,1	7,0
Áht-egyenleg (folyó, milliárd forint)	825,7	800,0
Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt.