A tavalyi év folyamán világossá vált, hogy a 3,8 százalékos hiánycél teljesíthetetlen, ezért a kormány átmeneti intézkedéseket hozott meg, hogy tartható legyen a deficit. Ám ennek ellenére a decemberi bevétel-elmaradások kétségessé teszik ennek teljesülését - derül ki az IMF csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből.

Idén a kormány adócsökkentésbe kezdett, miközben vállalta a 2,9 százalékos hiánycél teljesülését. Ennek érdekében szintén átmeneti intézkedésekhez nyúlt - ezek ugyan segíthetnek a cél elérésében, ám komoly aggályokat vet fel a strukturális államháztartási pozíció alakulása - vélik a Valutaalap szakértői Magyarország kapcsán. A nyugdíjpénztári befizetések átcsatornázása nélkül a deficit öt százalék is lehet idén - mutatott rá az IMF.


A strukturális deficit befoltozozásához és az államadósság csökkenő pályára állításához egy GDP-arányosan 4 százalékos kiadás lefaragásra lenne szükség. Ide tartozik a közszféra fizetéseinek racionalizálása, a szociális kiadások rendszerének újragondolása és a tömegközlekedés finanszírozásának átalakítása - vélik az elemzők.

A februárban bejelentendő reformcsomagban várhatóan lesznek olyan elemek, amelyeket az IMF is ajánlott, de több kérdésben vonakodik a kormányzat.

A Valutaalap több ponton is kételyeket fogalmaz meg a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban. Ugyan rövid távon csökkenti az adósságot, de kérdésessé teszi a fiskális fenntarthatóságot, főleg akkor, ha az átáramoltatott pénzeket folyó kiadásokra használják majd fel. Másrészt, csökkenti a transzparenciát, emeli a fiskális kockázatokat, valamint kérdéseket vet fel a magántulajdon fogalma kapcsán. Illetve, a kötvény- és részvénypiaci likviditás csökkenése negatív hatást gyakorolhat a tőkepiacokra, ami Magyarország egyik erőssége a régióban - áll a jelentésben.

A növekedési kilátásokat illetően az IMF úgy véli: a tavalyi 1 százalékról idén 2,75 százalékra gyorsulhat a magyar GDP-növekedés. Ennek oka, a belső fogyasztás lassú magára találása - az adócsökkentések 5 százalékkal emelik a rendelkezésre álló jövedelmet -, valamint az export dinamikája is folytatódhat. A folyó fizetési mérleg többlete 2012-re deficitbe fordul az import és a belső piacok éledezése miatt. Az átlagos infláció 4 százalék lehet 2011-ben, amihez komolyan hozzájárul a nyersanyagárak emelkedése és az adócsökkentésből származó keresleti nyomás.

A jövedelemnövekedés hatása 2013-ig tarthat, ám a fogyasztásra gyakorolt hatása kisebb lehet a vártnál, ha a bizonytalan gazdaságpolitika és a magas munkanélküliség hatására tovább nőnek a megtakarítások. Összességében a szakértői csoport úgy számol, hogy közép távon 2-2,5 százalékos éves növekedést érthet el az ország.