Az idősebb korosztály jobbnak ítéli a hazai élelmiszer-biztonságot, a fiatalabb korosztály viszont - amellett, hogy megbízik a boltokban vásárolható élelmiszerekben - nem gondolja, hogy a hazai élelmiszerek biztonságosabbak lennének - ismertette a kutatás eredményeit Kardeván Endre, a a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára a Szent István Egyetem állatorvosi karán a magyar állatorvosképzés 225. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

A kutatás szerint a magasabb végzettségűek ismerik a hatóság munkáját és bíznak benne, az átlagos jövedelműek szerint azonban a vásárlás helyszíne és a termék márkája határozza meg az élelmiszerek biztonságát. A megkérdezettek szerint az élelmiszerlánc-felügyeletnek egy kézben, egy hatóság irányítása alatt kell működnie.

Az élelmiszerlánc komplex, összetett rendszer, amelynek ellenőrzése és megelőző vizsgálata a teljes élelmiszerlánc megelőző jellegű felügyeletével valósulhat meg - hangsúlyozta az államtitkár. A március közepén megalakult Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal e követelményeknek igyekszik megfelelni, miközben tanácsadással, jogszabályok értelmezésével igyekszik segíteni az élelmiszerlánc szereplőit. Napjainkban olyan új betegségek, hamisítások, új technológiák jelentkeznek, amelyek a hagyományos  szabályozáson, ellenőrzésen és szankciók kivetésén túl új megközelítést igényel.

Az államtitkár az MTI kérdésére elmondta: az élelmiszerlánc-felügyeleti munkában - kisebb-nagyobb mértékben - mintegy 2500-3000 állatorvos vesz részt jelenleg. Az élelmiszerlánc-felügyelet működtetésére összességében az idén mintegy 6 milliárd forint áll rendelkezésre Magyarországon.