A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) - bírói engedély birtokában végezhető - előzetes bejelentés nélküli helyszíni kutatásainak célja, hogy a hatóság bizonyítékokat gyűjtsön egy feltételezett jogsértésről vagy egy vizsgált összefonódásról. Most a szervezet közzétette a tavalyi mérleget: 

  • A versenyhatóság tavaly, a koronavírus-járvány ellenére 26 helyszínen tartott rajtaütést. A járványra tekintettel az elmúlt időszak helyszíni kutatásai – mindkét fél munkatársainak védelme érdekében – szigorú egészségügyi óvintézkedések mellett zajlottak. 
  • A kutatások során a versenyhatóság mintegy 7 terabájt adatot másolt le és dolgozott fel 2020-ban: ez az adatmennyiség nagyjából 700 mozifilmnek, 490 ezer fotónak vagy 7 millió egyszerű dokumentumnak felelne meg.

Kapcsolódó

A GVH közérthető tájékoztatással segíti a vállalkozásokat a rajtaütések során jogaikról, kötelezettségeikről és nem utolsósorban együttműködési lehetőségeikről: még ekkor sem késő ugyanis önként felfedni a kartellben való részvételt, ezáltal akár jelentős mértékben csökkenteni vagy esetlegesen elkerülni a versenyfelügyeleti bírságot.

Menekülés hátizsákkal

Ennek ellenére nem minden vállalkozás tesz eleget a jogszabály által előírt, teljes körű együttműködési kötelezettségének a GVH helyszínen megjelenő vizsgálóival: a hatóság időről időre találkozik olyan esetekkel, amikor az érintett cégek megpróbálják eltüntetni a lehetséges bizonyítékokat.

Előfordult, hogy egy vállalkozás ügyvezetője a hátizsákjában próbálta meg céges laptopját kimenekíteni a helyszínről, és arra is volt példa, hogy egy munkavállaló egyszerűen kitépett néhány oldalt egy határidőnaplóból, és megpróbálta azokat megsemmisíteni. Egy másik esetben az ügyvezető úgy döntött, hogy hirtelen megkezdi leselejtezni a saját számítógépét. A próbálkozások egyike sem járt sikerrel, emellett súlyos eljárási bírságokat is maguk után vontak. Az együttműködés így minden esetben célravezetőbb, és a vállalkozások számára előnyösebb pozíciót jelent a versenyhatósági eljárás során.