Azonban van alapja az érzetnek. Ez részben statisztikai okokra, részben azonban a megfigyelési módszertanra vezethető vissza - írja a felméréshez fűzött értékelésében a GKI Gazdaságkutató Zrt..
A KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza össze a megfigyelt árakat, ami torzítást visz az eredménybe (különösen, ha egyes nagy volumenű termékek ára gyorsan változik, üzemanyag), illetve a kiválasztott reprezentánsok (944 áru és szolgáltatás) és a ténylegesen vásárolt termékek köre eltér.
További eltérést okozhat, hogy az árat felíró munkatársak a sokféle, közel azonos termék körül melyik árát jegyzik fel. Ráadásul a felírás is a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki (reprezentánsonként 130 árat írnak fel).

Az elmúlt négy évben a hivatalos és a felmérésből származó érzékelt infláció különbsége havi átlagban meghaladta a 11 százalékpontot, ráadásul az olló folyamatos nyílik. Mindez azzal együtt igaz, hogy mindkét mutató 2021 közepétől kezdve erőteljes emelkedést mutatott
- olvasható a GKI elemzésében.
A GKI az Európai Bizottság számára végzett reprezentatív felmérésében havi rendszerességgel felméri a lakosság körében a következő 12 hónapra várt fogyasztói áremelkedést is. 2022 márciusában 23 százalékot várt a lakosság a következő egy évre, mely kis mértékben meghaladja az előző 12 hónapra érzékelt pénzromlási ütemet. Ez utóbbi pesszimizmus az orosz-ukrán háború hatásainak a következménye, mivel az ezt megelőző egy évben szinte minden hónapban alacsonyabb volt a következő évre várt infláció mértéke (átlagosan 1,5 százalékponttal), mint az előző évben érzékelt.
Miért fontos a érzékelés?
Mindennek fontos tovagyűrűző hatása is van - hangsúlyozzák az elemzők. Ha az emberek a hivatalosnál jóval magasabb áremelkedést érzékelnek, akkor arra reagálni próbálnak: nagyobb fizetést/nyugdíjat/ szociális juttatást akarnak, hogy a vásárlóerejük ne csökkenjen, illetve nagyobb hozamot várnak el a befektetéseikért.
Kapcsolódó
Az előbbi esetben az inflációkövető, azt kissé meghaladó keresetemelkedést (14 százalék 2022-ben) is kevésnek érzik (miközben a statisztika jelentős reálbér növekedést jelez), az előbbi pedig kihatással lehet a bankbetéti és az állampapír piacra is (az adott hozamok mellett csökken/stagnál a befektetési volumen).
Ráadásul, ha a mért árindex és a valós árindex erősen eltér egymástól, akkor minden reál mutató sokkal jobbnak látszik (reálnyugdíj, reálfogyasztás, reálkereset, végső soron a reál GDP is), mint amilyen a valóságban.
Az elemzés szerint talán ez is közrejátszik abban, hogy bár hivatalosan a magyar gazdasági növekedés és a lakosság jövedelem emelkedése az inflációt kiszűrve látványos volt az elmúlt években, mégis a magyar az egyik legboldogtalanabb nemzet az Európai Unióban.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Budapest a csőd szélére került, Tarlós István meg is nevezte a felelőst

Egyre nagyobb a gond Hévízen – a megoldás pedig nem nagyon érkezik

Európa visszafojtott lélegzettel várja, melyik irányba fordulnak a lengyelek

Ennyi volt: már ezt is tilos a bőröndbe tenni a repülőn

Új célcsoport jelent kihívást a Balatonnál, nem győzik őket kiszolgálni

Egy doboz cigaretta hozta el az első magyar bankkártyát

Így mentené meg Parajdot az új román elnök

Lecsapott az új Covid, fertőz, mint a pestis, intézkedett a WHO

Olyan városrészek épülnek, hogy hamarosan rá sem ismerünk Budapestre
