A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint éves összevetésben a várakozásokat meghaladva 9,5 százalékkal nőtt az infláció.

A Magyar Nemzeti Bank is kiemelte, hogy márciushoz képest a maginfláció 1,2 százalékponttal nőtt, amihez mindhárom termékcsoport (feldolgozott élelmiszerek, iparcikkek és szolgáltatások) áremelkedésének a gyorsulása hozzájárult.

Kapcsolódó

Ami nem érkezett meg márciusban, megérkezett áprilisban. Nagyjából így lehet összefoglalni az elmúlt két hónap inflációs adatát.

kommentálta az adatközlést Virovácz Péter, az ING közgazdásza.

A következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 14-15 százalékot

– mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékban vezető elemzője.

A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 9 százalék közelébe emeljük, de az infláció ennél magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz.

Az árstopok fenntartása mellett is könnyen kétszámjegyű lehet az éves átlagos fogyasztói árindex – mondta Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

A Magyar Nemzeti Bank már eddig is igyekezett meggyőzni a piacokat, hogy minden eszközzel gátját szabja az inflációnak. Virovácz Péter szerint év egészét tekintve így várhatóan már kétszámjegyű átlagos inflációval számolhatunk, ennek megfelelően a tényleges kamatszint elérheti, vagy meg is haladhatja a 9 százalékot idén.

A vártnál is jóval magasabb áprilisi infláció már szinte meg se lepte a piacot – áll Blahó Levente és Pálffy Gergely Raiffeisen elemzők értékelésében. Különösebb mozgás ezért nincs az euró-forint árfolyamban, ahonnan érdemben csak nagyjából a 376,2 körüli 50 napos mozgóátlag közelében lenne kiesés. Az amerikai piac indulásával ez is változhat.

Német Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint idén 9,5 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani a jelenlegi kilátások szerint, decemberben pedig 9 százalék körül alakulhat. 2023-ban már lassulás várható, ennek eredményeként 5 százalékos szint közelébe csökkenhet az éves átlagos áremelkedés üteme. Vagyis úgy tűnik, hogy 2023 végéig sem éri el a jegybank a 3 százalékos inflációs célját.