Átlagosan 8,5 százalékkal nőtt tavaly a hazai termőföldek ára. A drágulás minden művelési ágban jelentős volt, négy éve nem tapasztaltak ekkora drágulást – derült ki a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank Termőföldindex elemzéséből.

Aranyat ér a gyümölcsös

A szántók kivételével az összes művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése 2021-ben, nagyobb visszaesés nem volt. A gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett a legtöbbet fizetni.

  • A gyümölcsösökért hektáronként átlagosan 2,02, 
  • a szőlőkért 1,89 millió forintot kértek. 
  • A szántóföldek hektáronkénti 1,81 millió forintos fajlagos áron cseréltek gazdát, 
  • míg az erdők és fásított területek, 1,16 milliós, 
  • a gyepek, rétek és legelők 1,12 millió forintos átlagáron keltek el,

Több pénzük van a gazdáknak

A több mint tíz éve tartó áremelkedést több tényező is támogathatta, köztük

  • a növénytermesztési, kertészeti termékek kibocsátásának növekedése, 
  • a nettó vállalkozói jövedelmek emelkedése 
  • és az elérhető támogatások bővülése. 
A korábban is biztonságos befektetésnek tekintett termőföld az elmúlt évtizedben is kiváló értékőrzőnek bizonyult, és a fenntarthatóan művelt, megfelelő technológiai színvonalon tartott termőterület minden bizonnyal továbbra is tartani fogja értékét

– mutattak rá a Magyar Bankholding Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői. Hozzátették, hogy a népességnövekedés és ebből fakadóan az élelmezés miatt, illetve az éghajlatváltozás fényében a termőföldek jelentősége még tovább nő majd.

A szántó helyett inkább az erdőt viszik

A szántók drágulásának üteme a 2019-ben és 2020-ban látott gyorsulás után némileg lassult, 6,5 százalékosra mérséklődött tavalyelőtti 6,8 százalékhoz képest. 

A többi művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése 2021-ben: 

a legnagyobb, 15,5 százalékos mértékben az erdők és a fásított területek drágultak, de 10,3 százalékkal ment fel egy év alatt a szőlők átlagára is.

A gyümölcsösök ára kilenc, a gyepek, rétek és legelők ára 8,8 százalékkal emelkedett a tavalyelőttihez képest. Jelentős árkülönbségek mutatkoztak a különböző művelési ágakban az egyes régiókban.

A szőlők hektárjáért fizetendő összeg a Közép-Dunántúlon például elérte a 3,08 millió forintot, a Dél-Alföldön viszont csak 1,62 millió forint volt. A gyümölcsösökhöz is a Közép-Dunántúlon lehetett a legdrágábban, hektáronként 2,74 millió forintos átlagáron hozzájutni. A legolcsóbb, észak-magyarországi régióban ennél 66 százalékkal kerültek kevesebbe.

Nem mindegy, hol van a föld

Az árak ugyanakkor jelentősen eltérnek az ország egyes régióiban. A legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon (17,1 százalékkal), a legkevésbé pedig a Dél-Alföldön (5,8 százalékkal) nőtt az érték.

A legdrágábban Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon cseréltek gazdát a szántóterületek: átlagosan 2,07 millió forintot kellett fizetni egy hektárért. A legalacsonyabb áron, hektáronként átlagosan 1,21 millió forintért Észak-Magyarországon lehetett szántóhoz jutni.