Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

2021 novemberében indult el az Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) HódTérkép nevű citizen science projektje, melyben a szakemberek a lakosság hódokkal kapcsolatos megfigyeléseit gyűjtik.

Az online adatbeküldő felületen keresztül bárki megoszthatja tapasztalatait a kutatókkal, akik nem csupán az előfordulási helyekről, hanem a hódok tevékenységéről, annak hatásairól és a lakosság véleményéről is szeretnének információkat kapni - közölte az ELKH.

A vízpartot járó kirándulók, helyi lakosok, terepen dolgozó szakemberek, valamint a konfliktushelyzetek érintettjei eddig több mint kétszáz észlelés adatait töltötték fel a HódTérképre. A megfigyelések bejelentéséhez a helyjelző megadására, az észlelést dokumentáló fotók feltöltésére és egy rövid kérdéssor megválaszolására van szükség.

Az eurázsiai hód egy ökoszisztémamérnök-faj, amely tevékenységével nagymértékben képes átalakítani saját élőhelyét, miközben hatással van a természetre, más állat- és növényfajokra, továbbá a helyi emberek életére. A hód a 19. század közepén kipusztult a Kárpát-medencéből, és az intenzív vadászat hatására világállománya is drasztikusan lecsökkent. Európa-szerte visszatelepítési programok indultak, a magyarországi 1996 és 2008 között zajlott. Az 1990-es években azonban a faj természetes visszatelepülése is elkezdődött a szomszédos Ausztria és Horvátország irányából. A hód nyugat-magyarországi elterjedése során a spontán folyamat jelentősége valószínűleg felülmúlta a visszatelepítésekét. A hazai állomány nagysága Czabán Dávid, a Magyar Természettudományi Múzeum és Juhász Erika, az ÖK munkatársának becslése szerint 2020-ban elérte a 10–11 ezer példányt.

A kutatók jelenleg a Körösök vízrendszerén végeznek terepi állományfelmérést a Közcélú Monitorozási Program keretében. 2021-ben a Körösök 107 folyamkilométer hosszú szakaszán 58 hódcsalád jelenlétére következtettek, az idén pedig további 100 kilométer felmérését tervezik.

A hód territoriális állat, az állománysűrűség növekedését elsősorban a populáció önszabályozása korlátozza. A nagy folyók mentén már országszerte megfigyelhető az élőhelyek telítődése, és a kisebb vízfolyások mentén szintén tapasztalható a faj gyors terjedése - írják a kutatók.

Terepi kutatásaink során intenzíven vizsgáljuk a hódra jellemző szelektív rágás és gátépítés ökológiai hatásait is. A HódTérkép projekt keretében hozzánk érkező lakossági észlelések, helyi tapasztalatok jelentősen segítik a munkánkat, szélesítik látókörünket

– mondta el Juhász Erika, az ÖK kutatója, a HódTérkép koordinátora, hozzátéve, hogy abban bíznak, kutatásaik és a közösségi monitorozás egyaránt hozzájárulhatnak a faj jobb megismeréséhez és a hazai állománnyal kapcsolatos átgondolt, tudományosan megalapozott tervezéshez.

A hód a gátépítéssel képes számottevően javítani a környező területek vízmegtartását, mérsékelve a klímaváltozás negatív következményeit. Olykor többhektáros vizesélőhelyeket hozhat létre, amelyek védett fajok számára szolgálnak szaporodó- és táplálkozóhelyként, így gazdag biodiverzitást tartanak fenn.

Mit okoz a hódrágás?

A gátépítéshez hasonlóan a hódrágás ökológiai hatásai is összetettek, természetvédelmi szempontból azonban nem tekinthetők egyoldalúan pozitívnak vagy negatívnak. Az ember és a hód között pedig a gátépítés, a rágás, sőt a faj üregásási tevékenysége kapcsán is konfliktusok alakulhatnak ki, ezek többletfeladatokat és anyagi hátrányt jelenthetnek az érintettek számára. A hódok vízmegtartást segítő tevékenységéből ugyanakkor nemcsak a természet, hanem a mezőgazdaság, így a helyi közösség is profitálhat - hangsúlyozzák a kutatók.

A HódTérkép projekt keretében az adatok kezelése kizárólag tudományos céllal történik. Az adatgyűjtő felület regisztráció után, egyelőre csak számítógépről használható, de várhatóan még az idén elérhető lesz a mobiltelefonra optimalizált változat - áll a közleményben.