Iparági becslések szerint csaknem minden második gépjárműre szerelt kiegészítő ellenőrizetlen forrásból származik, ezek 20-25 százaléka (vagyis 50-70 ezer darab) pedig hamisítvány.

Emellett riasztó, hogy a teljes hazai járműállomány 20-25 százaléka vagyis hozzávetőleg egymillió autó a napi közlekedés során hibás világítási berendezésekkel közlekedik, további 15-20 százalékok kisebb-nagyobb, de nem engedélyezett átalakításokkal vesz részt a forgalomban.

Kapcsolódó

A szabványos gyári világítási berendezéseken túl, bármilyen többletterhelést okozó fényforrás felszerelése tilos, amely alól csak a ködlámpával el nem látott, de a szükséges vezetékkel már gyárilag felszerelt autók jelentenek kivételt.

"A nem szabványos berendezések túlterhelik az autók elektromos hálózatát, a beszerelés szakszerűtlensége pedig tovább fokozhatja a bajt, ami a járművek kigyulladását is okozhatja"

- mondta Gablini Gábor, a HENT vezetőségi tagja.

A bárhol beszerezhető kék fényű xenon hatású lámpa beszerelése ugyancsak komoly veszélyforrást jelenthet a többi autósra nézve, ezért használata szintén szabálytalanságnak minősül.

A világítási berendezések mellett tilos az olyan futómű-átalakítás is, amely megváltoztatja a futóművek gyárilag tervezett terhelését, menettulajdonságait és stabilitását. Különösen gyakori a keréktárcsák, vagyis az alumínium-, illetve könnyűfém felnik nem minősítettre cserélése. A gyatra minőségű másolatok akár már egy kisebb ütközés, padkázás vagy úthiba miatt eltörhetnek, ez pedig életveszélyes is lehet az utazókra és a többi közlekedőre.

Fontos tudatosítani, hogy az autó összes műszaki felszerelése egy nemzetközileg elfogadott, egységes szabályrendszer alapján kerül kialakításra, ahol a legfontosabb szempont a biztonság garantálása - írják.