Átmeneti intézkedéseként azt javasolják, hogy 2025-ben ne adjanak ki új engedélyt rövidtávú lakáskiadásra Budapest világörökségi területein.

A szövetség kiemelte, hogy a turizmus adja a magyar GDP 14 százalékát, amelynek 50 százaléka Budapesten realizálódik. A fővárosi szálláshely-kapacitásoknak pedig több mint 50 százaléka rövid távon kiadott lakásokból áll, a szállodák a teljes kapacitás felét sem teszik ki.

Kapcsolódó

Ezért a Magyar Éttermi Szövetség azt javasolja, hogy a kormány szánjon egy évet a kérdés szakszerű szabályozására. Ebben az időszakban egy szakmai csapat végezzen piaci felmérést, tanulmányozza a nemzetközi tapasztalatokat és legjobb gyakorlatokat, valamint egyeztessen a szakmai szervezetekkel. Ezen alapulva olyan szabályozást kell kidolgozni, amely iránymutató lehet európai szinten is - írták.

A szövetség szerint

a szabályozásnak elsősorban Budapest belső kerületeire kell fókuszálnia, leginkább Pest belső kerületeire, illetve különösen a világörökségi területekre.

Nem szükséges országos hatályú szabályozást bevezetni - teszik hozzá.

Továbbá fontosnak tartják, hogy a szabályozásnak biztosítania kell az egységes közteherviselést és a versenysemlegességet. Mindezek mellett a szövetség átmeneti intézkedéseket is javasol, amellett, hogy

2025. január 1-jétől egy próbaév keretében ne lehessen új engedélyt kiadni rövidtávú lakáskiadásra Budapest világörökségi területein.

A másik javaslatuk, hogy jövőre legyen egységes adózási rendszer, amely a szállodák adózási szabályaival azonos módon és mértékben érvényes a rövidtávú lakáskiadásra is.

Ostromállapot helyett újratervezés várhat Terézvárosra

A külföldiek is hosszútávon gondolkodnak az eredetileg Airbnb-nek szánt lakásukról a szakértő szerint, így nem várható nagy eladási bumm a rövid távú kiadást tiltó rendelet hatályba lépése kapcsán. >>>