KSH szerdán teszi közzé a keresetek január-februári alakulásáról szóló statisztikát. Januárban 5,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a nettó keresetek emelkedése 7,4 százalékos volt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékos volt a bruttó és 8,0 százalékos a nettó keresetek emelkedése. A fogyasztói árak 0,9 százalékkal emelkedtek, így a közfoglalkoztatottak nélkül számolt reálkereset januárban 7,0 százalékot valamivel meghaladó ütemben emelkedett. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, valamint továbbra is a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék volt hatással.

A nettó keresetek emelkedése a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenése következtében meghaladja a bruttó bérnövekedés átlagát - közölte a KSH. A vállalkozásoknál 5,2 százalékos volt a bruttó és 6,8 százalékos a nettó bérek emelkedése, míg a költségvetésben - a közfoglalkoztatottak nélkül számolva - 9,8, illetve 11,5 százalékos emelkedést regisztrált a KSH.

Az idén újra erős, 5 százalékot meghaladó nettó bérnövekedésre számítanak az MTI által megkérdezett elemzők, akik szerint a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

Csütörtökön közli a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a részletes adatokat az államháztartás központi alrendszerének 2016. március végi helyzetéről. Az április 7-én kiadott előzetes adatok szerint az államháztartás központi alrendszerének első negyedévi hiánya 125,8 milliárd forint volt, a márciusi deficit 140,8 milliárd forintot tett ki.

Az idei első negyedévet a központi költségvetés 158,2 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 29,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,5 milliárd forintos többlettel zárták. Egy évvel korábban, 2015. első negyedévében az államháztartás központi alrendszerének deficitje 536,7 milliárd forint volt.

Az államháztartás központi alrendszerének márciusi hiánya 140,8 milliárd forint volt, amely lényegesen alacsonyabb az előző év márciusi, 226 milliárd forintos deficitnél. Az NGM szerint a két év március végi egyenlegének eltérő alakulásában az idei év magasabb adóbevételei, valamint a központi költségvetés lényegesen alacsonyabb kiadásai játszottak szerepet. Az első negyedéves hiány a legalacsonyabb volt az elmúlt másfél évtizedben - emelik ki.