Tavaly az élelmiszer-ipari cégek 7,67 százaléka ellen indult valamilyen eljárás, ami 40 százalékkal több, mint 2010-ben - derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának friss, az Opten céginformációs szolgáltató adataira épülő ­iparági elemzéséből. A vizsgált 5695 élelmiszer-ipari vállalkozásból - amelynek jelentős része mikrovállalkozás - minden tizenharmadik nehéz helyzetbe került 2012-ben, és valamilyen módon kénytelen volt befejezni működését. Az adatok szerint összes  eljárás kétharmada csőd vagy felszámolás (főként felszámolás), 40 százaléka pedig végelszámolás.

A mezőgazdaságban az elmúlt években 2 százalék körül ingadozott a felszámolási eljárások aránya, ami elég kedvezőnek mondható, ezzel szemben az élelmiszeriparnak csaknem két és félszer ilyen magas a rátája - hívta fel a figyelmet Szabó István, az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának igazgatója.

Csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárások az élelmiszeriparban
Eljárás201020112012
Csőd- és felszámolás száma222230282
Végelszámolások száma118214191
Forrás: OTP, Opten

A legtöbb bajba került élelmiszer-ipari vállalkozás az elmúlt években a fővárosra és Pest megyére jutott. Vidéken Bács-Kiskun, Heves és Békés megye vezeti az élelmiszer-ipari felszámolások, csődeljárások és végelszámolások statisztikáját. A probléma kiterjedtségét mutatja, hogy mindössze három megyében mérséklődött 2010 és 2012 között a bajba került cégek száma, miközben több megyében három- vagy akár négyszeresére is emelkedett ez az arány.

A bank elemzése szerint a cégek megszűnéséhez több ok vezetett, többek között a korszerűtlen a termelés, a gazdaságtalan üzemméret, a gyenge piaci alkuerő, az alacsony kapacitáskihasználtság, az egyre kiterjedtebb szürke- és feketegazdaság, valamint - az élelmiszeriparra oly jellemző - rendkívüli alultőkésítettség. További probléma, hogy a hazai élelmiszeripar átfogó technológiai megújításához az előző uniós ciklusban az ágazat súlyához képest kevés támogatási lehetőség állt rendelkezésre. "Az élelmiszeripar jövedelemtermelő-képessége gyengül, ami kedvezőtlen hatással van a finanszírozhatóságra, és ez megmutatkozik a szektor hitelállományának folyamatosan csökkenésében is - tette hozzá Szabó István.

A következő 7 éves uniós költségvetési ciklusban már jelentősebb támogatási forrás juthat az élelmiszeriparra, mivel a vidékfejlesztési célok közé sikerült felvetetni az élelmiszeripar fejlesztését, illetve lehetőség van támogatási forrás igénylésére a strukturális alapokból is, ami friss tőkét jelenthet mind a kisebb, mind a nagyobb élelmiszergyártó üzemeknek. A fejlesztések megvalósításában a bankoknak is jelentős szerep juthat. Az OTP egyébként 2012-ben 15 százalékkal növelte a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hitelállományát, és ezzel 10,7 százalékról 12,5 százalékra növelte piaci részesedését az agrárhitelezésben. "Az elmúlt időszakban jelentősen növeltük piaci részesedésünket az agráriumban, ám semmiképpen sem szeretnénk itt megállni, arra törekszünk, hogy megfelelő termékkínálatot nyújtva tovább tudjuk építeni portfóliónkat" - emeli ki Szabó István.