Eszerint az MNB négy rendeletben rögzíti a részletszabályokat, melyek az elszámolás módszertanát, a pénzügyi teljesítés határidejét, valamint a fogyasztók tájékoztatásának előírásait tartalmazzák. A tanács az első rendelet után a másik három kiegészítő rendeletet is elfogadta, így a fogyasztókkal való elszámolás jogszabályi háttere teljessé vált.

1. A 2014. november 8-án hatályba lépett, az elszámolás alapmódszertanát rögzítő 42/2014-es MNB elnöki rendelettel megindult a fogyasztói kölcsönszerződések tisztességtelen szerződéses kikötéseivel kapcsolatos elszámolás. Mivel az Országgyűlés november 25-én több helyen módosította az elszámolás kereteit meghatározó 2014. évi XL. törvényt, ezért mindenekelőtt szükséges volt az első elszámolási rendelet ennek megfelelő aktualizálása. Ezzel egy időben a PST elfogadott három további, az elszámolás gyakorlati megvalósítását lehetővé tevő rendeletet is.

2. A második elszámolási rendelet szabályozza a késedelemmel, kedvezménnyel érintett szerződéseket, valamint az árfolyamgátra, végtörlesztésre, áthidaló kölcsönre, illetve a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re vonatkozó speciális előírásokat. Ezen szerződések pontos elszámolásához ugyanis egy olyan összetett módszertanra van szükség, amely a szerződés lefutásának modellezésénél a kedvezményes, illetve késedelmes tételeket a felmerülésük időpontjában, az elszámolási törvény által rögzített elveknek megfelelően képes figyelembe venni, így biztosítva, hogy a fogyasztói túlfizetéseket maradéktalanul elszámolhassák. Mivel a speciális esetekben több módszertan alkalmazásával nem lehetne biztosítani azok teljes matematikai egyezőségét, ezért a második rendelet esetében a pénzügyi intézmények már csak egy módszertant alkalmazhatnak.

3. A harmadik rendelet szabályozza azt a becslési módszertant, amelyet a végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt álló pénzügyi intézményeknek kell alkalmazniuk, amennyiben nem áll rendelkezésükre elengedő adat az általuk kezelt fogyasztói kölcsönszerződésekről az elszámolás végrehajtásához. A rendelet az egyszerűbb alkalmazhatóság érdekében nem állít fel speciális elszámolási eljárást, elsősorban a hiányzó adatok meghatározását végzi el becsléssel. Az érintett pénzügyi intézményeknek a becslések és a tényadatok birtokában kell majd alkalmazniuk az első, illetve második rendeletben rögzített megfelelő módszertant és kiszámolniuk a fogyasztói követelést. A harmadik rendeletben határozta meg a PST a pénzügyi teljesítés határidejét is. A 2015. február 1-i elszámolási fordulónap után a tájékoztatás kézbesítését követő 30 munkanapon belül az elszámolásokat pénzügyileg is rendezniük kell a pénzügyi intézményeknek, legkésőbb 2015. szeptember végéig.

4. A negyedik MNB-rendelet előírja, hogy a pénzügyi intézmények részesítsék megfelelő tájékoztatásban a fogyasztókat. Ez a rendelet tartalmazza az elszámolás eredményéről, valamint a fair kamatozás és a forintosítás kapcsán felvetődő szerződésmódosításról szóló tájékoztatások tartalmi, alaki és formai követelményeit. A szabályozás kiterjed az elektronikus, illetve a papír alapú tájékoztatási tartalmakra, valamint biztosítja, hogy az elszámolással és szerződésmódosítással kapcsolatos információkat egységes formában érhessék el a fogyasztók.

A rendeletek kialakítása során, a problémamentes lebonyolítás érdekében az MNB konzultált a piaci szereplőkkel és az Európai Központi Bankkal (ECB) is. Ezt a konstruktív gyakorlatot folytatva a jegybank a rendeleteknek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését követően intenzív tájékoztatási kampányba kezd mind a fogyasztók, mind pedig a pénzügyi intézmények irányába.