A hazai földgázhálózat forgalmában a nyári fogyasztási adatokhoz képest egyelőre csak visszafogott bővülés érzékelhető az FGSZ Földgázszállító Zrt. szerint. A tapasztalatok alapján akkor nő meg számottevően a fűtési célú gázfelhasználás, amikor néhány egymást követő napon 16 Celsius fok alá esik a napi középhőmérséklet. A meteorológiai előrejelzés (lásd keretes írásunkat) alapján a hőmérsékletfüggő fogyasztás várhatóan a hét közepe felé növekedni fog. (A Főgáz fővárosi elosztási területén a külsőhőmérséklet csökkenésével érzékelhető a felhasználás csekély mértékű növekedése.)

A távfűtéses lakások egy részében is megindult már a fűtés, a Főtáv hétfő délutáni adatai szerint 1241 épületben került bekapcsolásra a fűtési rendszer az üzemviteli megállapodás, illetve eseti megrendelések alapján. A korábbiak alapján várhatóan napi néhány tízezerrel emelkedhet lassacskán a szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma, a kritikus szint egyébként 14 Celsius fok, ez alatt indul be tömegesen az igények bejelentése.

Stresszes időszak

Külön kell azonban választani a fűtési rendszerek bekapcsolását és a valóságos fűtés megkezdését. A fűtési rendszerek bekapcsolásának időpontja a lakóközösség és a szolgáltató között megkötött Üzemviteli Megállapodásban szabályozott, dátumhoz vagy hőmérsékleti értékhez rögzített időpont. Az Üzemviteli Megállapodások szerint az épületek több mint 40 százalékát úgy kapcsolja be a szolgáltató, hogy az a beállított külső hőmérsékleti értéktől függően automatikusan elinduljon. A fennmaradó esetekben általában a lakóközösségek képviseletei ragaszkodnak az eseti rendelkezéssel történő fűtésindításhoz. A szélsőséges időjárás hatása már egyébként érzékelhető a fogyasztási szokások változásában is, amennyiben a szélsőséges hideg illetve meleg időszakok értelemszerűen generálják a fűtés ki-, illetve bekapcsolására vonatkozó igényeket.

Ez az időszak meglehetősen stresszes az időjárásnak ilyen szempontból kiszolgáltatott társaságok számára, különösen, ha a lehűlés hirtelen köszönt be. A távfűtő művek a meteorológiai előrejelzésekre is támaszkodva előkészültek a várható kérelmek fogadására, a Főtávnál például egy második, esti műszakot is indítottak és munkaerőt is átcsoportosítottak az ügy érdekében. Az szolgáltató este 10 óra után nem végez bekapcsolásokat, elkerülendő a lakók nyugalmának megzavarását.

Az új fűtési szezon újdonságot is hoz, Budapesten idén 700 hőközponthoz tartozó épületet távfelügyeletre kapcsol a Főtáv. Így ezekben az épületekben lehetővé válik a fűtés távfelügyeleti indítása és a jelentkező üzemzavarok azt megelőző érzékelése, mielőtt ezek a szolgáltatásban zavart okoznának. A távfelügyelet kiépítése fontos lépés a szolgáltatónak, melynek vezetése szeretné, ha a program folytatódna, és minden hőközpont távfelügyelettel ellátottá válna Budapesten.

A fával fűtők mind népesebb tábora is készül a szezonra. Az év eleji szezonban kitermelt tűzifát már legnagyobb részt értékesítette a főváros környékének erdeit kezelő Pilisi Parkerdő Zrt., de szeptember-októbertől megkezdődnek az őszi fakitermelések. A többnyire védett területeken dolgozó erdőgazdaság a lakossági tűzifa-fogyasztás lassú emelkedését tapasztalja az elmúlt években, de ez elsősorban a kisebb, 1-2 köbméteres, azaz 10-20 mázsás tételek iránti érdeklődés fokozódásával magyarázható Lomniczi Gergely, a társaság szóvivője szerint.

A fa árát alapvetően befolyásolja a földgáz árának alakulása, így a közelmúltbeli szerényebb emelkedést követően még mindig ez az egyik legolcsóbb energiahordozó. Különösen, ha a raktározás egy-két évre előre megoldható, a nedvességtartalom csökkenésével ugyanis a fűtőérték növekszik. (Egyébként a hazai kemény lombos fafajok között fűtőértéket illetően számottevő különbség nem mutatkozik.) Országosan az elmúlt öt év átlagában 3,6 millió köbméter tűzifát termeltek a magyar erdőkben, amelynek több mint kétharmadát közvetlenül a lakosság használta fel. Ugyanerre az időszakra vetítve néhány százalékkal emelkedett a társaság által forgalmazott tűzifa átlagára, amely változás nagyrészt a kitermelési költségek emelkedésének tudható be. Jelenleg egy erdei köbméter (mintegy 10 mázsa) tűzifa alapára a főváros környékén dolgozó erdőgazdaságnál 15 000 forint áfa nélkül, amihez szükség és igény szerint társul még a szállítás és darabolás, hasítás költsége.

Óvakodjunk a mozgó árusoktól!

A magyarországi termelés a szakember szavai szerint hosszú távon fenntarthatóan képes fedezni a hazai keresletet. Sőt, a kitermelés annak ellenére sem nőtt érdemben, hogy 2005-2006 körül megjelentek a fatüzelésű erőművek - ehelyett a piac átrendeződése kezdődött meg, amelynek keretében például a korábbi papíripari export visszaesése volt megfigyelhető. A hazai tűzifa mellett szól az is, hogy a fatüzelésre való átállás a földgázzal szemben jelentős nyereséggel járna a háztartások számára: egyes számítások szerint amennyiben azonos fűtőértékű gáz kiváltásával 1 millió köbméterrel bővülne az éves tűzifa felhasználás, az önmagában mintegy tízmilliárd forint megtakarítást jelentene a lakosság számára.

A platóról, mozgó árustól vásárolt fa meghatározó hányada illegális eredetű - figyelmeztet Lomniczi Gergely, aki szerint sokat tehetünk a fekete fakivágások ellen, ha számlát is kérünk a vásárláskor. Nehéz becslést adni arra, hogy mekkora kárt okoznak a fatolvajok, de az erdészeti hatóság szerint évente a magyarországi erdőkből mintegy 300 ezer köbméter fát termelnek ki illegálisan, ami milliárdos nagyságrendű kárt okoz az erdőgazdálkodóknak. A Pilisi Parkerdőt évente 1000-1500 köbméter kár éri, ami az elmúlt években stagnálást mutat, nem kis részben a társaság és a hatóságok közös óvintézkedéseinek, valamint a viszonylag jelentős látogatottságnak.