Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat elfogadása esetén az Országgyűlés felhatalmazást ad a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alapokmánya módosításának elismerésére. Ennek értelmében Magyarország kvótája 1940 millió SDR-re (Special Drawing Rights: Különleges Lehívási Jogok) emelkedik a jelenlegi 1038,40 millió SDR-ről. Magyarország 1982-ben lett tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, 1038,4 millió SDR értékű kvóta befizetésével.

Az általános indoklás szerint a kvóta-felülvizsgálat elvégzésére a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (NMPB) irányadó állásfoglalása alapján került sor. 2009. októberi ülésén az NMPB megállapította, hogy a kvótareform kulcsfontosságú a Valutaalap legitimációjának és hatékonyságának növelése céljából. Külön rámutatott arra, hogy a Valutaalap kvótalapú intézmény, és az is kell, hogy maradjon. A Valutaalap felismerte, hogy a kvótarészesedések megoszlásának tükröznie kell a tagországok jelenlegi világgazdasági súlyát és arányait. E tekintetben az elmúlt időszak során jelentős változások történtek, a dinamikus, feltörekvő piacok gyors növekedésének hatására. Ennek megfelelően, az NMPB támogatta a kvótarészesedések módosítását, amely összességében a felülreprezentált országok súlyának csökkentését, az alulreprezentált országok súlyának növekedését eredményezi. Az NMPB ezen kívül elkötelezett a legszegényebb tagországok szavazati részesedésének megtartása mellett.

Számos mutató szerint a Valutaalap relatív mérete jelentősen csökkent az utolsó, tizenkét évvel ezelőtti általános kvóta-felülvizsgálat óta. Az elmúlt időszak eseményei rávilágítottak arra, hogy a pénzügyi válságok a globális pénzügyi rendszer révén a tagországok széles körét érinthetik, és ezáltal a Valutaalap hiteleire és programjaira a tagországok nagyobb köre támaszthat igényt.

A Valutaalap-tagsághoz kötődő minden pénzügyi művelet - beleértve a kvótaemelést is - a Valutaalap és a tagállam monetáris hatósága (jegybank) között folyik, és nem érinti közvetlenül a kormányzati szektort, azaz a Valutaalap sajátos szerepkörének megfelelően ebben a vonatkozásban is eltér a többi nemzetközi pénzügyi intézménytől. A kvótaemelés következtében Magyarországnak 901,6 millió SDR-t kell befizetnie a Valutaalapnak (1 SDR körülbelül 1,1 euró jelenleg); ezen összeg 25 százalékát (mintegy 225,4 millió SDR-t) SDR-ben vagy szabadon felhasználható valutában, a fennmaradó 75 százalékát (mintegy 676,2 millió SDR) pedig forintban. A kvótaemeléshez kapcsolódóan SDR-ben, illetve szabadon felhasználható valutában teljesítendő összeg a kvóta úgynevezett tartalékhányadának a része, amely azt jelenti, hogy Magyarország nemzetközi tartalékainak továbbra is részét képezi, a Valutaalap kamatot fizet rá és minden különösebb indoklás nélkül visszahívható. A forint hányad teljesítése a Valutaalap MNB-nél vezetett, nem kamatozó számláján jóváírás, vagy az MNB által kiállított, át nem ruházható, nem kamatozó fizetési kötelezvény formájában történik. Az MNB törvény felhatalmazza az MNB-t, hogy a Nemzetközi Valutaalap tagsággal kapcsolatban mindezeket a műveleteket a Magyar Állam nevében végrehajtsa.