Az elhibázott brüsszeli szankciók rekordmagas inflációhoz vezettek Európában. Ezt ellensúlyozva a jegybankok jelentős kamatemelést hajtottak végre, a kormányzati intézkedések mellett - közölte az MTI.

Az MNB szankciós infláció elleni kamatemelésével párhuzamosan azonban egyes pénzügyi szereplők számára egyre vonzóbbá vált, hogy pénzüket kereskedelmi banki közvetítéssel jegybanki betétben tartsák.

Ezzel a gazdaság olajozott működéséhez szükséges hitelezés és állampapír vásárlás helyett végső soron az állam által fizetett, akár 18 százalékos kamatot realizáltak, kockázatmentesen.

A kisebb megtakarítással rendelkező lakossági betéteseknek ez a hozam nem elérhető. Sőt, számukra a bankok 1 százalék alatti kamatot adnak a látra szóló- és folyószámlabetétek után, de a hosszabb távú betétek is mindössze 9-10 százalék körüli kamatot tesznek elérhetővé.

Egyes intézményi befektetők kihasználták a helyzetet, olyan jövedelemre tettek szert, amely a jelenlegi helyzetben nem indokolt. E gyakorlatot meg kell szüntetni, a piaci torzulást ki kell javítani. A döntés értelmében 2023. március 31-ig, a befektetési vállalkozások, pénztárak, lakás-takarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek, a kereskedelmi bankoknál mostantól elhelyezett betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos diszkont kincstárjegy kamatánál. Mindez hozzájárul a hitelezés és állampapír forgalmazás zavartalanabb működéséhez, a források gazdaságba történő átirányításához.