A csatlakozásra váró országokat tömörítő G–5 csoport múlt heti szlovéniai találkozóján a pénzügyminiszterek teljesíthetőnek tartották az infláció 4 százalékra csökkentését 2004-ben. A magyar pénzügyminiszter álláspontját is tükröző nyilatkozat azt sejteti, hogy a kormány esetleg felülvizsgálja a középtávú gazdaságpolitikai programjában vázolt inflációs pályát. A csatlakozással összefüggésben készült anyag 2004-ben 5-6 százalékos árindexet feltételez, ám a forint árfolyamsávjának időközben végrehajtott szélesítése az infláció gyorsabb ütemű mérsékléséhez ideális környezetet teremtett. Ebből kiindulva arra lehetett következtetni, hogy a magyar kormány – illetve az ebben az ügyben illetékes pénzügyi tárca – újraértékelte s 1-2 százalékponttal csökkentette korábbi prognózisát. A PM sajtóosztályán tegnap arról tájékoztatták lapunkat, hogy nem változott a tervezett inflációs pálya, továbbra is 5-6 százalékkal számolnak a csatlakozás feltételezett évében, 2004-ben. Elemzők viszont nem tartják lehetetlennek, sőt, az Európai Monetáris Unióhoz (EMU) való csatlakozás miatt inkább kívánatosnak gondolják az infláció tervezettnél gyorsabb csökkenését. Ezen a véleményen van Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. vezető közgazdásza is, aki szerint a konvergencia folyamat teljesítéséhez szükség lesz az árszínvonal letörésére. Az EU-csatlakozást követő 2-3 éven belül Magyarország az EMU tagjává válhat, márpedig az érvényben lévő csatlakozási menetrend alapján 2004-ben már egy éve az unióhoz tartozik az ország. A monetáris unióba való belépéshez pedig teljesíteni kell többek között az inflációra vonatkozó kritériumot, vagyis 3 százalék alá kell csökkennie az éves átlagos árindexnek. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő (BA) elemzője szerint a kormány az árfolyamsáv szélesítése után a külső egyensúly megbillenésének mértékétől teheti függővé az inflációs célkitűzéseit, ám arra figyelmeztet, hogy egy erőteljesebb csökkentésről szóló döntés csak a fiskális és a monetáris politika összhangja esetén lehet eredményes. Az erősödő forint az importált infláció mérséklésén keresztül hozzájárul az árindex letöréséhez, ugyanakkor negatív hatása, hogy a dráguló export miatt ronthatja a külső egyensúlyt. Szakemberek szerint azonban egyelőre nincs jele annak, hogy az árfolyamsáv szélesítése negatívan befolyásolta volna a külkereskedelmi folyamatokat, igaz, kevés idő telt el a váltás óta. Duronelly a jegybanktanács mai ülésétől azt várja, hogy ha konkrétan nem is, de iránymutatóként megfogalmaz egy olyan közbülső célt – például a reálárfolyammal kapcsolatosan –, ami világos üzenet lehet a piac számára az MNB által kívánatosnak tartott inflációs pályát illetően.