A gt. alapján ha a részvényest korábban már bejegyezték a részvénykönyvbe, akkor a névre szóló részvénye átruházásától számított nyolc napon belül mindezt a részvényesnek be kell jelentenie a részvénytársaságnak. A bejelentést követően haladéktalanul törlendő a részvénykönyvből. Ez alapján a részvénykönyv vezetője a bejelentést követően és annak tényleges megtörténte esetén haladéktalanul át tudja vezetni a részvénykönyvben az átruházás tényét. A gt. szerint ha a részvényes a bejelentési kötelezettségének teljesítését elmulasztja, a részvénytársaság az alapító okiratában meghatározott módon számított kötbér fizetésére kötelezi. Megjegyezzük, hogy az alapító okiratban meghatározott kötbér általában jelentéktelen mértékű és rendszerint nem is kerül érvényesítésre a részvényessel szemben. Így, megfelelő szankció hiányában, nincs olyan tényező, ami a részvényeseket arra ösztönözné, hogy bejelentési kötelezettségüknek eleget tegyenek. A gyakorlatban jelentkező problémák forrása éppen az, hogy a részvényesek a részvény átruházásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Emiatt a részvénykönyv nincs aktualizálva és sokszor nem lehet nyomon követni, hogy a részvénytársaságnak kik a részvényesei. Ha a részvényes nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének a részvény eladásakor, ám a vevő be kívánja jelenteni magát a részvénykönyvbe, akkor általában nem állapítható meg, hogy kit kell a könyvből törölni a vevő bejegyzéséhez, hiszen például a tőzsdei vétel esetén a vevő általában nem tudja megállapítani, pontosan kitől vásárolta meg a részvényeket. Érdemes megvizsgálni az értékpapír-számlavezető bejelentési kötelezettségét: a részvénynek az értékpapírszámlán történő jóváírását követő öt napon belül köteles bejelenteni a részvénykönyvvezetőnek a következő adatokat: a részvényes nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét). Továbbá: részvényfajtánként és sorozatonként a részvényes tulajdonában álló részvények mennyiségét, valamint a törvényben meghatározott egyéb adatokat. A részvényes azonban rendelkezhet úgy is, hogy a részvénykönyvbe ne vezessék be az adatait. Ilyen esetben (feltéve, hogy az adott részvényes részvényesi meghatalmazottat sem jegyeztetett be a könyvbe) a részvényes tulajdonában álló részvény alapján az rt.-vel szemben részvényesi jog nem gyakorolható. Szintén öt nap áll az értékpapír-számlavezető vagy a letétkezelő rendelkezésére ahhoz, hogy bejelentse, miszerint az értékpapírszámlán történő terheléssel a részvényes tulajdonjoga megszűnt vagy a részvény a letétből kikerült. Az öt napon belüli bejelentési kötelezettség elmulasztását a tőkepiaci törvény kifejezetten nem szankcionálja, ugyanakkor feljogosítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét arra, hogy ötvenezertől ötmillió forintig terjedő bírságot szabjon ki, azokban az esetekben amikor a törvény nem ír elő kifejezetten szankciót. A rendelkezés alkalmazásával az értékpapír-számlavezető, letétkezelő mulasztása megfelelően szankcionálható. Ennek ellenére a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy az értékpapír-számlavezetők az öt napon belüli bejelentési kötelezettségnek általában nem tesznek eleget.