A hatályos kódex szerint a megbízó a megbízási szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. A megbízott ezzel szemben csak oly módon jogosult felmondani a megbízási szerződést, hogy a felmondási idő elegendő legyen arra, hogy a megbízó az ügy elintézéséről gondoskodjon. Azonnali hatályú felmondásra a megbízottnak csak abban az esetben van lehetősége, ha a megbízó súlyosan megszegi a szerződést. Ha pedig a felmondás alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a megbízás ingyenes volt, és a felmondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. Éppen ezen utóbbi szabály okozott némi bizonytalanságot a joggyakorlatban. A Legfelsőbb Bíróság (LB) e bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében bocsátott ki jogegységi határozatot 2006. április 10-én. A bizonytalanság abból fakadt, hogy az idézett szabály alapján nem volt egyértelmű, az alapos indok nélkül történő felmondásért való kártérítési felelősség csak a megbízottat terheli-e, vagy pedig e felelősség mindkét félre – a megbízottra és a megbízóra is – vonatkozik. A korábbi bírósági gyakorlat, illetve a jogirodalmi álláspont alapján mind a megbízót, mind a megbízottat terheli a fenti kártérítési felelősség. Születtek azonban olyan bírósági határozatok is, amelyek szerint a Ptk. fent idézett szabályából az következik, hogy a megbízó bármikor, bármiféle jogkövetkezmény nélkül, akár azonnali hatállyal felmondhatja a megbízási szerződést, az indok nélküli felmondásért való kártérítési felelősséget megállapító szabály ugyanis, mintegy a megbízott felmondási lehetőségeit meghatározó rendelkezés folytatásaként, a megbízóra nem, kizárólag a megbízottra vonatkozik. A LB jogegységi határozatában kimondta, hogy ez utóbbi értelmezés téves. A Ptk. helyes értelmezése szerint visszterhes megbízási szerződés – alapos felmondási ok hiányában történő – azonnali hatályú felmondása esetén a megbízó köteles a megbízott kárát megtéríteni. Ennek alapján tehát való igaz, hogy a megbízási jogviszony elsődlegesen a megbízó érdekét szolgálja, így a Ptk. a megbízó számára biztosítja azt a jogot, hogy a szerződést bármikor, azonnali hatállyal felmondja. A Ptk. e kikötésének azonban kizárólag a felmondás érvényessége szempontjából van jelentősége. Így ez a szabály nem ellentétes azzal az értelmezéssel, mely szerint ha a felmondási jog gyakorlása bármely fél részéről alapos indok nélkül történik, az – főszabály szerint – kártérítési felelősséget von maga után. A LB magyarázata szerint az alapos ok nélkül gyakorolt felmondás miatt fennálló kártérítési felelősséget az indokolja, hogy az nem felel meg a polgári jog egyik alapelvének, nevezetesen annak, hogy a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Így tehát amennyiben a megbízó ilyen magatartása, azaz az alapos ok nélküli azonnali hatályú felmondás a megbízottnak kárt okoz, a megbízó köteles a kárt megtéríteni.