A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) a magyar innovációs közművek egyik legfontosabbika, fő feladata a kutatási és innovációs eredmények minősítése és versenyeszközzé alakítása még a fejlesztés korai szakaszában - mondta lapunknak Bendzsel Miklós elnök. Ennek elősegítésére az elmúlt időszak igazi paradigmaváltást jelentetett a költségtöbblet nélküli gyorsított ügymenet bevezetése a szabadalomengedélyezési, valamint a védjegylajstromozásra irányuló eljárásokban. Magyarországon - a bejelentők együttműködése esetén - már 12-18 hónap alatt nyerhető szabadalmi oltalom, ez az idő egyharmada az európai eljárások átlagának. A szabadalmaztatási eljárás gyorsítása szempontjából alapvető a megfelelő módon elkészített bejelentés benyújtása, ez rövidíti az érdemi vizsgálat időtartamát, illetve nem kell alaki hibák miatt módosítani a dokumentumokat. A gazdaság hőmérsékletét leghívebben tükröző védjegyaktivitás szempontjából fontos eredmény, hogy a hivatal 2006 óta tett erőfeszítései eredményeként 3,5 hónapra rövidült a védjegybejelentések meghirdetéséig terjedő időszak a korábbi 12 hónapról, a teljes eljárás pedig 18 hónap helyett átlagosan 9,8 hónap alatt befejeződhet. Abban az esetben azonban, ha még ez a lerövidített időtartam is túl hosszúnak bizonyulna, lehetőség van egy különleges gyorsított eljárásra, amelynek során egy-két hónap alatt megszerezhető a védjegyoltalom. Ez akkor lehet kiemelten fontos, ha egy cég gyors rajtot, gyors márkabevezetést kíván megvalósítani, illetve olyan szektorokban, ahol a piaci változások gyors követése elengedhetetlen - tette hozzá Bendzsel. Az MSZH-t a világ 15 legelismertebb szabadalmi-kutatási nemzeti hatósága között tartják számon az összesen több mint száz, szellemitulajdon-védelemért felelős intézmény között - mondta a hivatal vezetője. Erős az együttműködési hajlam az európai társhivatalok illetékeseiben is, előkészítés alatt áll kétoldalú megállapodás a finn és dán társzervekkel, az osztrák hivatallal 2008 szeptemberében írtak alá hasonló megállapodást a szabadalmi együttműködési szerződés alapján végzendő munkákról. Ezen kívül több régióbeli hivatallal dolgozik együtt az MSZH a szabadalmi bejelentések területén, az angol nyelvű kutatásokkal kapcsolatban. Az Európán kívüli kétoldalú megállapodások közül júniusra várják a japán hatóság kezdeményezésére elindult tárgyalások lezárását, így lehetőség nyílhat arra, hogy egy magyar fejlesztés akár 15-18 hónap alatt Tokióban is megkaphassa a védelmet. Egy erős szabadalom számára a tőkepotenciál növelését jelenti a védelem minél korábbi megerősítése adott külföldi országban. Bendzsel szerint a közeljövőben több további nemzetközi megállapodás aláírására számít a hivatal, a világhálón zajló kommunikáció leegyszerűsíti a kooperációt akár távoli országok társzerveivel is. Az országok közötti együttműködés kettős hasznot jelent számunkra - véli az elnök. Egyrészt a magyar hatóság színvonalára gyakorol kedvező hatást, a folyamatos fejlődés eredményeként a hatóság jogvédő szerepe világszínvonalú szolgáltatást jelent; másrészt pedig egyszerűbbé és gyorsabbá válik a magyar szabadalmak nemzetközi védelmének folyamata. Az MSZH több évtizede tesz erőfeszítéseket a szellemitulajdon-védelem oktatása területén, eddig húsz felsőoktatási intézményben évente mintegy 1000-1500 hallgató sajátíthatta el a jogvédelem e területének ismereteit, graduális és posztgraduális képzések, távoktatás, illetve e-learning keretén belül. A graduális képzéseken általában egy féléves tárgyként oktatják ezeket a - többek között - műszaki, természettudományi vagy éppen jogi ismereteket. A "hálót adjunk, ne halat" elv alapján a cél az, hogy a szellemi jogok védelmével kapcsolatos döntési szituációkban felkészült szereplők legyenek a piacon, akik tudják, hogy adott versenyszituációban milyen iparjogvédelmi eszközt kell bevetni. Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-a legyen a szellemi tulajdon világnapja. Azóta a világ más iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságaihoz hasonlóan az MSZH is minden évben változatos programokkal és kezdeményezésekkel hívja fel a figyelmet a szellemi tulajdon oltalmára. Hogy megérje újat létrehozni, a palántázott szellemi magból keltett növényt meg kell óvni a káros következményektől - fogalmazott Bendzsel, aki szerint a szellemi tulajdon védelme nem csupán a hamisítás elleni fellépést jelenti, hanem a közjót is gyarapító tevékenységet is. A 2009-es Millenniumi Díjat a Budapesti Fesztiválzenekar, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Agrobotanikai Központja, a ThalesNano Nanotechnológiai Zrt. és a Magyar Védjegy Egyesület vehette át.