A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Nem csitulnak a hullámok a Duna-parti CET körül, a Fővárosi Ítélőtábla június 19-i ítéletét másként értelmezi a főváros és a kivitelező. Budapest szerint a kedden kézbesített ítélet értelmében a beruházónak és fővállalkozónak − a Porto és a WHB cégeknek − 15 napon belül ki kell üríteniük az ingatlant és azt át kell adniuk Budapestnek. A fővárosi közlemény kiemeli, a jogerős ítélet szerint az önkormányzat jogszerűen hívta le a 3,95 millió eurós bankgaranciát. Budapest szerint az ítélet azzal, hogy a Porto az őt a projekt megvalósítására kötelező szerződést 2011. augusztus végén felmondta, a szerződést még abban az esetben is megszüntette, ha a felmondás jogellenes volt, a Porto és felhatalmazása alapján az ingatlanban tartózkodó WHB pedig tavaly október óta szerződést sértő módon tartják hatalmukban a CET-et. A kivitelezők szerint ezzel szemben az ítélet nem őket kötelezi az épület átadására, hanem a beruházót, aki azonban nincs az ingatlan birtokában. Mivel a főváros eddig nem tette lehetővé az épület műszaki átadás-átvételét, így az jelenleg is építési területnek minősül, ahol a kivitelezők jogszerűen tartózkodnak.

A birtokjog jelenlegi magyarországi szabályozása elavult és hézagos − mondták a Napi Gazdaságnak birtokjogi szakértők. Az alvállalkozói láncon keresztüli kivitelezés hátulütője, hogy a sor végén álló, a munkát ténylegesen elvállaló és előfinanszírozó vállalkozó gyakran nem kapja meg a pénzét. A kivitelező − amíg birtokon belül marad − még gyakorolhat némi nyomást a kifizetés érdekében, az építkezés, illetve a fővállalkozó élő szerződése hatálya alatt jogosan birtokolja az építési területet. A birtokjog származékosan, munkafázisonként száll egyik alvállalkozóról a másikra, s mihelyt a fővállalkozó szerződése akármilyen okból megszűnik, az alatta lévő alvállalkozók, a munkát éppen végző kivitelezők is elvesztik a birtokjogukat az építési területre.