Lengyelország, Magyarország és Szlovákia után kedden Románia is bejelentette, hogy megtiltja az Ukrajnából érkező gabona és más mezőgazdasági termékek behozatalát.

A kelet-európai tagállamok határozott fellépésével kapcsolatban az Európai Bizottság eddig óvatosan nyilatkozott. Világossá tették ugyanakkor: a tilalom átmeneti, ám június 30-ig tartós megoldást várnak az Európai Bizottságtól.

Románia is kitiltja az ukrán árut

Románia sürgősséggel dönt az ukrán import átmeneti tilalmáról, követve a többi kelet-európai tagállamot. A kormányzó Szociáldemokrata Párt kedden arra kérte a kormánykoalíciót, mielőbb adjon ki rendeletet és korlátozza az importot. Bukarest azt is közölte: Magyarországhoz és Szlovákiához hasonlóan a tranzitforgalmat nem tiltja meg.

Az ukrán mezőgazdasági miniszter szerdán tárgyal Romániával, amelynek fekete-tengeri konstancai kikötőjében a háború kezdete óta mintegy 12 millió tonna ukrán gabonát dolgoztak fel – írja a Reuters.

Nagy mennyiségű ukrán gabona ragadt a szűk keresztmetszetek miatt Kelet- és Közép-Európában, mivel az alacsony globális árak és a kereslet miatt a gabonát nem könnyű továbbadni. A szűk keresztmetszetek csökkentették az árakat és a helyi gazdálkodók eladásait, ami politikai nyomást gyakorol a régió kormányaira – emlékeztetett a Reuters.

Magyarország az asztalra csap: nem kell az olcsó, nem minőségi ukrán gabona

Sorra tiltják meg a kelet-európai országok az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát. Kijev szerint az Európai Unió tagállamai az egyoldalú korlátozásokkal felrúgják a kereskedelemre vonatkozó szabályokat és a szabadkereskedelmi egyezményt. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia mellett Bulgária és Románia is korlátozásokat vezetne be. Bővebben>>>

Lengyelország tovább ment azzal, hogy leállította az ukrán gabona és élelmiszer átszállítását.

Brüsszel nem szankcionál

Az Európai Bizottság kedden megerősítette korábbi álláspontját, vagyis azt, hogy a kereskedelmet érintő korlátozások és egyéb döntések egyértelműen az Európai Unió hatáskörébe tartoznak, a tagállamok nem dönthetnek saját hatáskörben az Ukrajna felől érkező szállítmányok kitiltásáról.

Brüsszel ugyanakkor hozzátette: vizsgálja a tagállamok álláspontját, folyamatos a párbeszéd a nemzeti hatóságok és a bizottság között.

Noha az EU indíthatna kötelezettségszegési eljárást a kereskedelmet érintő szabályok megszegése miatt, egyelőre nincs ilyen szándéka.

Korábban Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia több alkalommal is jelezte, hogy az Ukrajnából érkező gabona súlyos piaci zavarokat okoz, gyakorlatilag eladhatatlanná téve a helyi gazdák terményét. Legutóbb az öt ország levélben fordult Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, ám választ nem kaptak. 

Tartós megoldásra vár Kelet-Európa

Az ukrán áruk behozatalát megtiltó országok hangsúlyozták, hogy a döntés csak átmeneti, június 30-ig ugyanakkor tartós megoldást várnak az Európai Bizottságtól. Ukrajna a lengyel lépést kifogásolta legjobban, mivel Lengyelország Magyarországgal, Szlovákiával és Romániával ellentétben az áthaladó szállítmányokat sem engedi be.

Két lehetőséget látnak az országok és a szakértők a gabonaválság rendezésére úgy, hogy továbbra is nyitva maradhassanak az úgynevezett szolidaritási folyosók:

  1. A tavaly júniustól átmenetileg felfüggesztett vámok és a kvóták visszaállítása;
  2. Garancia rá, hogy az EU-ba belépő ukrán szállítmányok 24 órán belül elérnek valamely kikötőbe, vagyis lényegében azonnal elhagyják az unió területét.

A szállítmányok 24 órás áthaladása ugyanakkor nem tűnik megoldható intézkedésnek, mivel az ellenőrzés és egy ilyen szabály betartatása gyakorlatilag lehetetlen.

Az EU hallani sem akar vámokról és kvótákról

A kelet-európai országok egyértelműen azt a megoldást szorgalmazzák, hogy a tavaly júniusban egy évre megszüntetett – az az ukrán mezőgazdasági termékeket is érintő – kereskedelmi korlátozásokat legalább részben állítsa vissza az EU.

Brüsszel egyelőre nem szankcionálja az ukrán gabona kitiltása miatt a keleti tagállamokat
Brüsszel egyelőre nem szankcionálja az ukrán gabona kitiltása miatt a kelet-európai tagállamokat

Brüsszel ugyanakkor korábban többször is világossá tette: hallani sem akar erről a lehetőségről, a szolidaritási folyosók működését fenn kell tartani Ukrajna gazdaságának életben tartása érdekében.

Moszkva céljait segíti az importtilalom?

Noha megközelítőleg ugyanakkora mennyiségű gabona és egyéb mezőgazdasági alapanyag és feldolgozott termék érkezett a szárazföldi útvonalakon az EU-ba Ukrajnából, az agrárkivitel nagyobb része az úgynevezett tengeri gabonafolyosón hagyta el a harcok sújtotta országot.

Tavaly nyáron az ENSZ és Törökország közvetítésével elfogadott nemzetközi egyezmény értelmében az ukrán kormány ellenőrizte kikötőkből ismét lehetővé vált a tengeri szállítás.

A kelet-európai országok importkorlátozása ugyanakkor felkeltette azokat az aggodalmakat, amelyek szerint Oroszország kihasználja a szárazföldi szállítás leállítását és blokkolja a fekete-tengeri útvonalat.

Ezt Moszkva már a szárazföldi importkorlátozások bevezetése előtt is megtette azzal, hogy török felségvizeken bojkottálta a megrakott hajók ellenőrzésére bevezetett mechanizmust, Kijev szerint ezzel megsértve a gabonafolyosó egyezményt.

Varsó levegőhöz jutna

A lengyel kormány kedden ismét megerősítette, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, ugyanakkor a június 30-ig bevezetett tilalom nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a lengyel gazdák ne menjek tönkre. Az átmeneti időszakban Varsó két célt szeretne elérni:

  • olyan uniós döntés szülessen, ami hosszútávon rendezi a gabonaproblémát;
  • kiürüljenek az ukrán gabonával és az eladhatatlan lengyel gabonával teli raktárak az aratás kezdetére.

A varsói kormány bírálói szerint a kormányzó Jog és Igazságosság pártja (PiS) sokáig szándékosan figyelmen kívül hagyta a gazdák aggodalmát és csak azt követően kezdett el foglalkozni a gabonakrízissel, hogy a termelők látványos demonstrációkba kezdtek. Ennek pedig elsősorban politikai okai vannak: Lengyelországban idén választások lesznek, a kormány szavazóbázisának pedig a vidék adja a túlnyomó részét.

 

Lengyelország és Ukrajna megállapodásra jutott az ukrán gabona tranzitjáról

Ezt Robert Telus lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter jelentette be, miután Varsó betiltotta az importot, válaszul a lengyel gazdák tiltakozásaira. "Sikerült olyan mechanizmusokat kidolgoznunk, amelyek alapján egyetlen tonna (ukrán) gabona sem fog Lengyelországban maradni. Az áruk át fognak haladni Lengyelországon" - mondta a lengyel tárcavezető ukrán tisztségviselőkkel folytatott megbeszélését követően Varsóban.Julija Szviridenko, az ukrán miniszterelnök első helyettese a közös sajtótájékoztatón kijelentette: bízik abban, hogy az ukrán exportvállalatok tiszteletben fogják tartani a gabonatranzitra vonatkozó megállapodás rendelkezéseit.

Infrastruktúrára több jut, a gazdákra kevesebb?

Sajtóértesülések szerint Brüsszel napokon belül bejelent egy újabb támogatási csomagot a márciusi 50 millió eurós támogatást követően. Ez immár 100 millió eurós keret lenne, amelyből azok a kelet-európai országok is részesülnének, amelyek az előző körből kimaradtak, ilyen ország Magyarország és Szlovákia is.

A részleteket napokon belül bejelentheti a bizottság, ugyanakkor a korábbi vélemények szerint ez a keret sem fedezné a gazdáknak okozott kárt.

A bizottság hamarosan dönthet azokról a vasúti és közúti fejlesztésekről, amelyek 300 millió eurós keretből azért valósulnának meg, hogy a szolidaritási útvonalak áteresztőképessége nőjön.