A legnagyobb európai gazdaságban dupla akkora volt augusztusban az infláció, mint az eurózóna ötödik legerősebb országában, Hollandiában, de Ausztriában és a franciáknál is megfordult az eddigi trend. Lapszemle. 

Egyre több a munkanélküli a németeknél

A romló üzleti hangulat és a borús gazdasági kiláttások miatt egyre nehezedik a foglalkoztatási helyzet a németeknél, ahol a legfrissebb statisztikai jelentések szerint a nyáron tovább nőtt a munkanélküliség. Augusztusban 2,696 millióra emelkedett az állástalanok száma az országban, ami azt jelenti, hogy júliushoz képest 79 ezerrel több lett a munkanélküli, akiknek a száma az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest is 148 ezerrel nőtt.

A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség csütörtöki közlése szerint augusztusban a munkanélküliségi ráta 0,1 ponttal 5,8 százalékra emelkedett, miközben csökkent a betöltetlen állások száma is: a hivatalnál 771 ezer üres állást regisztráltak a nyár utolsó hónapjában, vagyis 116 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban – közölte a Spiegel az első gyorsbecslés eredményeit.

A Zeit című napilap idézi a Szövetségi Munkaügyi Hivatal (BA) vezetőjének szavait, aki szerint még mindig stabil a munkaerőpiac, csupán a nyári szünet és a gyenge gazdaság rányomta a bélyegét. Andrea Nahles szerint nincsenek aggodalomra okot adó jelek, a lap szerint viszont figyelemreméltó, hogy az adatok alapján egyre nehezebben találnak új állást az érintettek, mivel a cégek körében több felmérés szerint is egyre csökken a hajlandóság a munkaerő bővítésére, sőt, több területen leépítések kezdődtek. Ennek hátterében az áll, hogy Európa legnagyobb gazdasága nem növekedett az elmúlt három negyedévben és a további kilátások is a recesszió felé mutatnak.

Csontvázak a szekrényből: rossz állapotban az infrastruktúra

Az ipari termelés, a gazdaság gyengélkedése miatti feszültségek egyre több területen élesítik fel a kritikus hangokat Németországban, amelyek a szövetségi kormány eddigi döntéseire irányulnak. Szinte minden második közúti híd állapota mostanra leromlott, az autóutak harmadánál „nagy hibák” vannak, és a tömegközlekedési hálózatokban is egyértelműek a hiányosságok – állapította meg a Német Várostudományi Intézet friss tanulmánya, amely szerint az ország közlekedési hálózatának fenntartásához és bővítéséhez 2030-ig körülbelül 372 milliárd euró beruházásra lenne szükség.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Németországnak teljesen új közlekedési tervre van szüksége, amely átfogóan tartalmazza a közúti, vasúti és kerékpárutak fejlesztési stratégiáját, mert a közlekedési infrastruktúra állapota mostanra úgy leromlott, hogy nem elégíti ki a lakossági igényeket.

A tanulmányt megrendelő Német Közlekedési Vállalatok Szövetsége (VDV), a Német Építőipari Főszövetség élesen bírálta a szövetségi kormány eddigi közlekedéspolitikáját, mondván, hogy az több ponton vérzik, főként, hogy a koalíciós megállapodásban korábban vállalt projektek nagy része nem teljesült, elmaradtak például a kerékpározás növelését, a közúti biztonság javítását és a klímakárosító támogatások csökkentését szolgáló beruházások.

Mindig is hangsúlyoztuk, hogy a célzott utasszám-növekedés és a tömegközlekedésre való átállás csak akkor működik hosszú távon, ha a kínálat kellően vonzó az emberek számára

– fogalmazott a lapnak Oliver Wolff, a VDV vezérigazgatója, aki szerint a kormány túlságosan szűkmarkúan bánt a fejlesztési pénzekkel, ami immár visszaüt.

A közlekedési szervezetek külön rávilágítottak arra is, hogy túl lassan halad az e-autók töltési infrastruktúrájának bővítése Németországban, holott a szövetségi kormány korábban azt hangoztatta, hogy az országot az elektromos mobilitás vezető piacává fejlesztik, ám a tények szerint különösen Kína ebben is megelőzte őket. 

Az infláció sok arca: Hollandia jobban teljesít

Kétéves mélyponton van az infláció Hollandiában, sőt, olyan gyorsan csökken, hogy jelenleg fele olyan magas, mint Németországban – hívta fel a figyelmet a Handesblatt az Eurostat adatai alapján, amely szerint a hollandiai fogyasztói árak – főként az energiaárak meredek csökkenése miatt – 3,0 százalékkal emelkedtek augusztusban a tavalyi év azonos hónapjához képest, ami az elmúlt két év leglassabb ütemét mutatja. Ehhez képest a németeknél az infláció jelenleg 6,1 százalék. Júliusban még 4,6 százalékos volt az infláció Hollandiában, az eurózóna ötödik legnagyobb gazdaságában, míg a ráta 2022 szeptemberében még 14,5 százalékon tetőzött az ukrajnai háború következtében.

Hollandiának jelentős a saját gázkészlete, ezért idén augusztusban az országban már 28,6 százalékos lehetett az energiaárak csökkenése, míg Németországban még mindig 8,3 százalékos növekedést mutattak ki. Igaz ugyanakkor, hogy a hollandoknál az élelmiszerek 10 százalékkal drágultak ebben a hónapban, a németeknél „csak” 9 százalékos volt az emelkedés.

Eközben az infláció Ausztriában is rákapcsolt: az osztrák statisztikai hivatal gyorsbecslése szerint Ausztria harmonizált inflációs rátája – leginkább az üzemanyagárak növekedése miatt – augusztusban 7,6 százalék volt a júliusi 7 százalék után. Magnus Brunner osztrák pénzügyminiszter a Kleine Zeitung szerint higgadtan reagált a magasabb inflációra, amely szerinte a tavaly év végi csúcshoz képest így is jelentősen csökkent, és a következő időszakban is érezhetően mérséklődni fog.

Az infláció Franciaországban is gyorsult a nyár végére: augusztusban 5,7 százalékkal nőttek az európai módszerrel számított fogyasztói árak. Az Insee statisztikai hivatal jelentése szerint az elemzők számítottak az emelkedésre, bár csak átlagosan 5,6 százalékra.  

Lebuktak a gyártók a rejtett áremelésekkel

Az élelmiszergyártók egyre pimaszabbak a rejtett, azaz az inflációt jóval meghaladó áremelésekben, a kapcsolódó fogyasztói panaszok száma rekordszinteket ért el – állapította meg a hamburgi fogyasztói tanácsadó központ és a Stiftung Warentest fogyasztóvédelmi szervezet, amely szerint a beszállítók azzal a módszerrel emelik az áraikat, hogy a már ismert csomagolásba kevesebb tartalmat töltenek.

Ezt több termék példáján keresztül is igazolták: például a magyar piacon is ismert Suchard Express kakaópor kiszerelése 500-ról 400 grammra zsugorodott, ezzel az ára 25 százalékkal drágult, vagy például a Duschdas Sport márkájú tusfürdő rejtett áremelése 22 százalékos, mivel az eddigi kiszerelésbe töltött tartalom ötödével lett kisebb, akárcsak a Johnson & Johnson Listerine szájvíze, amely több mint harmadával drágult. „Az általunk bemutatott példák többsége messze meghaladja az inflációs rátát, amely az élelmiszerek esetén júliusban 11 százalék volt” – hívta fel a figyelmet a Spiegelnek Ina Bockholt, a Stiftung Warentest munkatársa.

A Hamburgi Fogyasztói Központ szerint ez a kétes gyártói gyakorlat már tavaly óta tart, 2022-ben csaknem megduplázódott a beigazolódott esetek száma.

Ráadásul, míg korábban elsősorban a klasszikus márkáknál volt tapasztalható a jelenség, mostanra már gyakrabban érintettek a diszkontok sajátmárkás és bio termékei is. Ez a gyakorlat a fogyasztóvédők szerint alapvetően nem jogellenes, ugyanakkor rendkívül „átláthatatlan”, mivel a beltartalom változásait a gyártók gyakran elrejtik vagy álcázzák és ezfélrevezető rengeteg vásárló számára. 

A szupergazdagokat nem érinti a válság, halmozzák a luxuscikkeket

Infláció, klímaválság, geopolitikai megrázkódtatások, szakadások a gazdaságban és a társadalomban, válságos idők. Ennek ellenére a luxustermékek piaca virágzik Ausztriában, bár tény, hogy ez a társadalom koncentrált rétegét érinti – mutat rá a Bain & Company tanácsadó cég legújabb tanulmánya, amely szerint 2022-ben a személyes luxuscikkek piaca a koronajárvány előtti időkhöz képest közel ötödével 345 milliárd dollárra duzzadt, sőt, az évtized végére az eladások elérhetik a 2020-as forgalom dupláját.

Kép: Facebook

Marie-Therese Marek, a cég szakértője a Der Standardnak kifejtette: a nagy vagyon nagyon szűk kört érintő koncentrációja a luxuspiacon az elmúlt két évben fokozódott, a tehetős vásárlók között viszont növekszik a fiatalok aránya – számukra a luxus egy státuszszimbólum. Mint mondta, az osztrákok körében a kiváló minőségű ruházati cikkek, cipők, bőráruk, parfümök és ékszerek prémium márkáinak értékesítése idén akár tizenegy százalékkal lehet magasabb az előző év azonos időszakához képest. 

(Thurzó Katalin)