Lassan uralhatatlanná válik a feszült helyzet Németországban, ahol egy hete példátlanul nagy tüntetések sorozata kezdődött amiatt, hogy a kereszténykonzervatív CDU döntésére most először előnyös parlamenti helyzetbe került a szélsőjobboldali, populista AfD párt.

Megírtuk: szombaton mintegy kétszázötvenezren vonultak utcára Münchenben, míg a friss sajtóhírek szerint ezzel egy időben a korábbiaknál is több városban zajlottak látványos tiltakozások.

Ez pedig arra utal, hogy

a társadalom felháborodása nemhogy csitul, hanem egyre szélesebb összefogásra készteti a demokráciáért aggódó németeket. 

Nem a gyűlöletre! – százezrek tiltakoznak kitartóan

A Welt idézi a rendőrség friss jelentését, ami szerint 35 ezer ember tüntetett a jobboldali ideológia ellen Brémában, míg Hannoverben körülbelül 24 ezer résztvevőt számoltak.

Már pénteken 10 ezren gyűltek össze Bielefeldben, másnap négyezren a kelet-vesztfáliai Mindenben, illetve közel háromezren Dortmundban, Paderbornban pedig mintegy félezren.

"A jobboldali szélsőségesség és populizmus ellen tüntetünk,

a gyűlöletet szító és az alapvető demokratikus rendet megkérdőjelező emberek ellen"

– fogalmazott a lapnak az egyik szervező.

Az ötpontos migrációs javaslataihoz az AfD parlamenti szavazatait is elfogadó Friedrich Merz (CDU) kancellárjelölt közölte, hogy nem törik meg a demonstrációk, továbbra is tartja a radikális reformot képviselő irányvonalat a migrációs politikában.

Ugyanakkor többször kijelentette, hogy

nem kíván együttműködni a szélsőséges párttal, amely ki akar lépni a NATO-ból, az euróövezetből és az EU-ból

– írja a Tagesschau.

Új követelés a baloldalon: ne legyenek milliárdosok

Friss kutatások szerint elérheti a parlamenti bejutási küszöböt a németországi Baloldali Párt, amely most ötpontos javalattal állt elő. Eszerint követelik, hogy az adórendszer átalakításával tíz éven belül fosszák meg a szupergazdagokat a vagyonuktól, a cél az, hogy senkinek ne legyen több pénze egymilliárd eurónál. Ehhez javasolják a vagyonadó és az egyszeri vagyonilleték, illetve a tőkenyereségadó újbóli bevezetését, emellett be akarják zárni az örökösödési illeték kiskapuit, amelyet a jövedelemadókkal együtt jelentősen meg is emelnének. Az USA-ban is szupergazdagokból és jobboldaliakból áll az új kormány, akik mindent megtesznek, hogy biztosítsák vagyonukat és hatalmukat – érvel a Baloldal a Welt szerint.

Egymásnak feszülnek a választás előestéjén

Elemzők szerint a forrongó közhangulat már nemigen nyugszik a február 23-án tartandó szövetségi választásokig, amit mozgósításokkal is ösztönöznek, ez pedig a baloldali-liberális pártoknak hozhat annyi politikai előnyt, hogy aláássa a jobbközép CDU nyerési esélyeit.

Ám a helyzet immár kritikus, mivel a jobboldali szélsőségesek sem hagyják szó nélkül a rájuk irányuló népharagot. 

Vasárnap egy radikális csoport bejelentette:

két hét múlva, a választások előtti napon át akarnak vonulni Berlinen,

így demonstrálva markáns véleményüket a „baloldali szélsőségek és a politikai indíttatású erőszak ellen”.

A Berliner Zeitung által idézett felhívást jegyző, szélsőjobbos csoport december közepén már tartott egy hasonló tüntetést Friedrichshainban, ahol arcukat takaró maszkokban, német zászlókkal masíroztak végig, eközben üvegeket, petárdákat dobáltak a baloldali radikális szcéna által leginkább lakott városrészen.

A rendezvényt ellentüntetések, blokádok akadályozták, ezért a rendőrség akkor megállította a felvonulást. 

Az ellentüntetők most is készülnek: a bejelentések szerint február 22-re a jobboldaliak mellett már a szélsőbalosok is látványos megmozdulást hirdettek.  

Összecsapásra készülnek

A média is kiveszi a részét a kampányból: vasárnap este 90 perces vitára készül Olaf Scholz (SPD) kancellár és legesélyesebb kihívója, Friedrich Merz (CDU) az ARD és a ZDF közszolgálati csatornán, a tévépárbajt számos helyen élőben sugározzák.
Ez lesz az első közvetlen találkozó a két mainstream pártvezető között a tüntetéseket kirobbantó Bundestag-botrány óta. A várhatóan heves hangulatú beszélgetésben más aktualitások mellett téma lesz a jövőbeni migrációs politika, illetve az AfD szerepvállalása is, mint a német választók számára első helyre előlépett kérdés a kiélezett kampányban. 

Kapcsolódó