Az elmúlt években egyre gyakrabban kihangsúlyozott erőfeszítések ellenére eddig eredménytelennek bizonyult a klímaváltozás elleni harc és a fenntarthatóbb életmódot támogató döntések meghozatala is akadozik az Európai Unióban. Ennél is nagyobb gondot jelent, hogy

az alkalmazkodás sem valósult meg. Várhatóan egyre nehezebb lesz kezelni a klímaváltozás hatásait,

beleértve az egyre szélsőségesebb időjárás következményeit, például a heves viharok okozta károkat, az erdőtüzeket vagy a villámárvizeket. Az alkalmazkodás nehézségeit jól jelzi, hogy miközben a természeti csapások egyre gyakoribbak, a hivatásos állományok, például a tűzoltók vagy a rendőrök létszáma folyamatosan csökken Európában, így Magyarországon is.

Tétlenül nézzük, ahogy legyőz minket a klímaváltozás

A hetek óta pusztító dél-európai erdőtüzek megfékezésére tett erőfeszítések eddig nem jártak eredménnyel, sokkal több emberre lenne ugyanis szükség e katasztrófák kezelésére. Az Eurostat adatai szerint viszont

remény sincs arra, hogy a tűzoltók – idehaza a katasztrófavédelem – létszáma érdemben emelkedjen az EU-ban. Sőt, a következő években a munkaerőhiány kritikussá válhat a hivatásosoknál is.

Ennek a folyamatnak a kezelésére, megfordítására egyelőre nincsenek megfelelő politikai válaszlépések.

A tűzoltók negyede a nyugdíj előtt áll

Az uniós statisztikai hivatal friss elemzésében rámutatott, 2022-ben 2800 tűzoltóval kevesebb állt szolgálatban az Európai Unió országaiban, mint egy évvel korábban. Tavaly összesen közel 360 ezer tűzoltót számolt az Eurostat.

Az adatokból ugyanakkor látható, hogy a tűzoltók létszámának visszaesése évről évre egyre gyorsul, mivel

a 360 ezer tűzoltó negyede elmúlt 50 éves, vagyis rövidesen közel 100 ezer tűzoltó szerel le, mert nyugdíjba vonul, vagy életkora miatt nem tud részt venni a közvetlen életmentésben.

Az Európai Unió országaiban a 359 780 tűzoltó

  • 12,6 százaléka a 15-29 év közötti,
  • 62 százaléka 30-49 év közötti,
  • 25,5 százaléka pedig elmúlt 50 éves.

A számokból kiderül, kétszer annyian mennek hamarosan nyugdíjba, mint az utánpótlásnak tekinthető legfiatalabb korosztály frissen belépő munkavállalói.

A fizetés alacsony, a felelősség óriási

Nem csak a tűzoltók, de a rendőrök, a mentősök, az orvosok és ápolók és az egyéb állami feladatokat ellátó hatóságok létszáma is csökken Európa összes országában. A folyamatot ráadásul gyorsítja, hogy sok országban a korkedvezményes nyugdíj lehetősége most is megvan: a legtöbb tagállamban az 50-es éveik végéig kell csak szolgálniuk az érintetteknek, miközben az általános nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedik, egyre inkább eléri a 65 évet.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) már régóta arra figyelmeztet, rohamosan csökken azoknak a száma, akik a közbiztonság fenntartásáért, a gyógyításért vagy a törvények betartásáért, így a társadalmi rendszerek működéséért felelősek. Munkájuk ráadásul nem váltható ki a technológia vagy a mesterséges intelligencia segítségével.

Az ETUC kutatásainak eredménye egyértelmű: az európai lakosság elöregedése, vagyis a demográfiai okok mellett azért csökken ezeken a területeken rohamosan a munkavállalók létszáma, mert alacsony a fizetés, az alacsony bér pedig elijeszti az utánpótlást jelentő fiatalokat.

Csak egy gyógyír létezik a munkaerőhiány kezelésére, de ennek aligha örülnek a cégek

Minden erőfeszítés hiábavalónak bizonyul a munkaerőhiány tartós kezelésére. Ez nem meglepő, mivel láthatóan azok az álláshelyek maradnak betöltetlenek, amelyek alacsony béreket és rossz munkakörülményeket kínálnak. A dolgozók megtartásáért is élethalál harcot vívnak a munkáltatók, és ez a harc csak fokozódik, mivel az utánpótlást jelentő fiataloknál már nincs kompromisszum, csak a számukra elfogadható bérszínvonal és a jó munkakörülmények. Bővebben >>>

Ez nem azt jelenti, hogy sehol sincsenek megfizetve a rendőrök vagy a tűzoltók, hanem azt mutatja, hogy

a munkavállalók többsége nem érzi arányosnak a felkínált bért a feladatok elvégzéséhez szükséges erőfeszítésekhez és a hagyományos szakmákhoz képest jóval nagyobb felelősségvállaláshoz viszonyítva.

A felelősségvállalás, a munkaterhelés és a bérek összhangja számos ágazatban vezet hamarosan súlyos létszámhiányhoz, amely már a szolgáltatás fenntartását is akadályozza néhány év múlva, és a színvonal csökkenéséhez vezet.

Görögország lángokban: néhány év múlva nem lesz elegendő tűzoltó a most még megfékezhető tüzek oltására sem
Görögország lángokban: néhány év múlva már ahhoz sem lesz elegendő tűzoltó, hogy a most még megfékezhető erdőtüzeket eloltsa

Ezek a területek ugyan nem kapcsolódnak közvetlenül az életben maradásunkat befolyásoló munkakörökhöz, de az életminőséget és a társadalom működését súlyosan érintik. Ilyen ágazat egyebek mellett a kiskereskedelem, a személy- és áruszállítás – logisztika, az adminisztráció, az értékesítés és a kékgalléros munkakörök döntő többsége.

Itthon is kevés szó esik a létszámról

Nyugat-Európában már régóta szó van róla, hogy a hivatásosok létszámhiányát alulkezeli a politika. Ebben ugyanakkor Kelet-Európa sincs lemaradva: ha lassabb is a folyamat, nálunk is egyre drasztikusabban csökken a létszám.

A múlt heti viharok Budapesten és több vármegyében is óriási pusztítást hagytak maguk mögött. Több térségben évtizedek óta nem volt akkora vihar, mint augusztus első felében. Ez pedig rávilágított a katasztrófavédelemnél is jellemző létszámhiányra: a viharkárok elhárítására országszerte komoly erőforrás-átcsoportosításokra volt szükség.

A helyzet tehát egyelőre még kezelhető, de ha a munkaerőhiány súlyosbodik, akkor egy idő után nem lesz, aki ezekben a készenléti munkakörökben a katasztrófahelyzetekben a lakosság segítségére tudjon sietni.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az ATV-t korábban arról tájékoztatta, hogy a készenléti feladatot ellátó beosztásokban a feltöltöttség az jelenleg 91 százalékos. Ezeket a feladatokat több mint hétezren látják el az OKF kötelékében, többségük tűzoltó. Hozzátette, a hétvégi súlyos vihar miatt átcsoportosításokat kellett végrehajtani, amit a főigazgatóság gond nélkül levezényelt.

az OKF szerint a létszám nem befolyásolta a vihar miatti beavatkozást, hiszen elegendő szakember állt rendelkezésre. Az átcsoportosításokra pedig azért volt szükség, mert voltak olyan térségek, ahol olyan súlyos károkat okozott a vihar, hogy többlet erőforrásra volt szükség.

Az ATV kérdésére az OKF szóvivője azt is hangsúlyozta, hogy évente kétszáz újonc tűzoltó végez és áll szolgálatba. A jelenlegi 9 százalékos állományhiány a hétezer készenléti feladatot ellátó dolgozó esetében nagyjából 690 embert jelent. A hivatásos tűzoltók független szakszervezete szerint azonban ennél kétszer többen hiányoznak.

Magyarország még nincs elkésve

Az uniós adatokból kiderül, hogy Magyarországon 907 tűzoltóval csökkent az állomány 2021-hez képest 2022-re. Ez több mint négyszer akkora létszám, mint az utánpótlásé, ám így is jobb a helyzet, mint a legtöbb uniós országban.

Magyarországon 8 százalékkal csökkent a létszám. A tűzoltókat érintő elvándorlás Szlovákiában volt a legnagyobb, ahol egy év alatt 30 százalékkal zsugorodott az állomány.

  • Bulgáriában az éves veszteség 22 százalékos volt, 
  • Portugáliában 21 százalék. 
  • Az elvándorlás mértéke meghaladta az évi 15 százalékot Belgiumban és Romániában is. 
  • A legkisebb létszámváltozás Németországot érintette, 3 százalékos csökkenést mért az unió statisztikai hivatala.