Magyarországon a szenteste a karácsony csúcspontja, a legtöbb család ilyenkor együtt van, várják a hagyomány szerint ilyenkor érkező Jézuskát. Halászlevet, bejglit esznek, csillagszóróznak, de ezen felül nekünk, magyaroknak nincsenek olyan hajmeresztő vagy megdöbbentő szokásaink, mint például az ukránoknak vagy a Japánoknak.

Az Economx összegyűjtötte néhány nemzet furcsa, szokatlan, vagy éppen hidegrázós ünnepi szokását.

Ausztrália

A déli félteken élő ausztráloknak a karácsony a nyári időszakra esik, így szenteste napján sok család ebédidőben grillezéssel ünnepel, majd a tengerpartra indulnak. Ennek következtében a Mikulás arról is ismert, hogy a strandon is megjelenik, sőt, néha szörfdeszkán érkezik a jellegzetes szánja helyett. A strandoláson felül ismert hagyomány a „Carols by Candlelight”, amikor Ausztrália városaiban és településein az emberek csoportokba gyűlnek, és gyertyákkal felvonulva karácsonyi dalokat énekelnek. A legnagyobb ünnepségeket Melbourne-ből és Sydney-ből még a televízió is közvetíti.

Karácsony Sydney-ben
Karácsony Sydney-ben
Kép: Getty Images / Don Arnold

Kína

Míg a világ számos országában a cukorkák és a sütemények uralkodnak ekkortájt, ha karácsonyi édességről van szó, Kínában az alma az ünnepi csemege. Úgy vélik, hogy a hagyományt a kínai alma szó – ping guo – és a kínai szenteste szó – ping'an ye – hasonlósága adja. Bár a karácsony nem hivatalos ünnep Kínában, évről évre egyre többen ünneplik. A „béke almák” (peace apples) váltak az ajándékozás egyik legmegfelelőbb eszközévé – ezek különleges dobozokba vagy színes papírba csomagolt, néha karácsonyi üzenetekkel díszített hagyományos almák.

Csehország

A Cseh Köztársaságban a nagy ünneplést szenteste tartják, amikor hagyományos lakomát, többek között sült pontyot szolgálnak fel. Sok család a karácsonyt megelőző hetekben élőben vásárolja meg a halat, és egyfajta háziállatként a fürdőkádban tartja, amíg el nem jön a lakoma ideje. Manapság azonban sok család karácsony este inkább visszaengedi a pontyot a folyóba – minthogy megenné –, hogy elkerülje az állatkínzást. Az ünnephez különféle jósló babonák is kapcsolódnak, különösen az egyedülálló hölgyek esetében. A szerelemben reménykedő fiatal nők elfordulnak hátat fordítanak egy ajtónak, és eldobnak egy cipőt a válluk felett. Ha a cipő az ajtó felé mutat, a fiatal nő a következő évben házassági ajánlatot várhat.

Japán

Japánban egy fehér szakállú férfi társul a csalásokhoz minden karácsonykor, ám ő nem a Mikulás. A KFC Sanders ezredesének mosolygó arca több millió japán karácsonyi vacsorájn jelenik meg a piros vödörnyi sült csirkén keresztül. Igen, jól olvasta, az amerikai KFC gyorsétterem lett a karácsonyi vacsora főszereplője Japánban. A történet szerint az 1970-es évek elején az első japán KFC vezetője piacra dobta az úgynevezett karácsonyi"party-hordó" sült csirkét, miután az álmában megjelent neki. Elmondása szerint azután kapta az ötletet, hogy hallotta, amint a külföldiek az éttermében arról beszéltek, mennyire hiányzik nekik a pulyka karácsonyra. Úgy gondolta, hogy a sült csirkéből készült vacsora remekül helyettesítené a pulykát, étlapra rakta a termék karácsonyi kiszerelését. 1974-re a KFC a karácsonyi marketingtervet már egész Japán-szerte elterjesztette, 2016-ban a becslések szerint 3,6 millió japán család ünnepli a karácsonyi ünnepeket a KFC vacsora hagyományával.

Sanders ezredes Mikulás-ruhás szobra látható 2020. december 23-án Tokióban
Sanders ezredes Mikulás-ruhás szobra látható 2020. december 23-án Tokióban
Kép: Getty Images / Yuichi Yamazaki

Mexikó

Az egész országban december 16. és 24. között ünneplik a Las Posadas elnvezésű karácsonyi ünnepséget. A Las Posadas annak a hosszú útnak állít emléket, amelyet József és Mária tett meg Názáretből Betlehembe, hogy szállást keressenek, egy biztonságos helyet, ahol Mária megszülheti a kis Jézust. A Las Posadas során, ami spanyolul a „szállásokat” vagy „menedéket” jelent, a gyerekek köntösbe öltöznek, egy angyal, Mária és József ábrázolásával. Felnőttek és zenészek követik a menetet, és megállnak az előre kiválasztott házaknál. Minden ház egy-egy fogadót képvisel, és amikor a körmenet szállást kér, frissítőkkel látják el őket, és karácsonyi dalokat énekelnek. Az ünnepség kilenc éjszakán át tart, Mária kilenc hónapos terhességének tiszteletére. Az utolsó éjszakán a gyerekek édességgel és játékokkal teli piñaták felbontásával ünnepelnek.

Norvégia

Néhány norvég számára az újabb keresztény karácsonyi hagyományok keverednek az ősi pogány hagyományokkal. Az egyik karácsony esti hagyomány az, hogy lefekvés előtt el kell rejteni az összes seprűnyelet, ugyanis a hagyomány szerint a december 24-én éjjel előbújó gonosz boszorkányok és gonosz szellemek ellopnak minden seprűnyelet, hogy azon repüljenek.

Ennél egy fokkal édesebb hagyomány a „riskrem”, amikor egy hűtött rizspudingot tálalnak desszertként, bogyós gyümölcsmártással. A családok egyetlen fehérített mandulát helyeznek a rizspuding belsejébe, és aki pedig megtalálja, díjat kap, amely állítólag szerencsét is hoz.

Fülöp-szigetek

A Fülöp-szigeteken van a világ leghosszabb és legpazarabb karácsonyi szezonja, az ünnepi fényjátékok, misék és fesztiválok szeptembertől januárig tartanak. A városokban és falvakban különleges, bambuszból és papírból készült karácsonyi lámpásokat, úgynevezett „parolokat” helyeznek ki, és egyes helyeken még versenyt is rendeznek a legszebb karácsonyi dekorációért. Hagyomány, hogy a családok karácsony este összegyűlnek egy nagy ünnepi vacsorára. A hagyományos karácsonyi finomságok közé tartozik a puto bumbong, vagyis a bambuszcsövek, amelyeket lila rizzsel, vajjal, cukorral és kókusszal töltenek meg. A színes gyümölcsök és a „bibingka” nevű rizssütemények szintén népszerűek.

Lámpásokat árulnak egy karácsonyi vásáron 2020. december 13-án Manilában
Lámpásokat árulnak egy karácsonyi vásáron 2020. december 13-án Manilában
Kép: Getty Images / Ezra Acayan

Venezuela

Ha úgy gondolja, hogy a karácsony lehetne vidámabb, vagy talán csak egy kicsit mobilabb, akkor az ünnepi időszakban érdemes ellátogatnia Venezuela fővárosába, Caracasba. Itt már karácsonyi hagyomány, hogy az emberek szenteste görkorcsolyán mennek a templomba. Senki sem tudja pontosan, hogy miért kezdődött ez –az egyik elmélet szerint azért kezdtek el korcsolyázni, mert a napsütötte Venezuelában nem sok esély van a szánkózásra. Mostanra ez a görkorcsolyás hagyomány annyira népszerű, hogy sok utat lezárnak az autók elől szenteste reggelére.

Lengyelország

A lengyeleknél karácsony este sok család osztozik az oplateken (kovásztalan ostya), és mindenki letör egy darabot, miközben boldog karácsonyt kívánnak egymásnak. A vacsora nem kezdődhet el, amíg az első csillag meg nem jelenik az éjszakai égbolton. A sok apró hagyományukon felül az egyik legérdekesebb, hogy minden család plusz egy terítéket tesz az ünnepi asztalra, ha esetleg valaki hívatlanul állítana be.

Ukrajna

Akár hiszi, akár nem, létezik olyan, hogy karácsonyi pók. Ukrajnában a karácsonyfákat pókhálóval díszítik – na nem igazival, ezek pókhálónak látszó dekorációk, amelyek állítólag szerencsét hoznak. A mese egy szegény asszonyig történetéig nyúlik vissza, akinek nem volt pénze dekorációra, hogy feldíszítse a fáját. Másnap reggel arra ébredt, hogy a fája pókhálóval van borítva, amely a napfényben ragyogóan szépen csillog.

Karácsonyi díszek a Zsófia téri Szent Szófia-székesegyház előtt a kijevi karácsonyfa avató ünnepségén 2023. december 6-án
Karácsonyi díszek a Zsófia téri Szent Szófia-székesegyház előtt a kijevi karácsonyfa avató ünnepségén 2023. december 6-án
Kép: AFP

Portugália

Ebben az országban a karácsony egyben az emlékezés ideje is: a legtöbb család szenteste (vagy néha karácsony reggelén) külön helyet készít szép terítékkel az elhunyt rokonoknak az étkezőasztalnál. Ezt a szokást consodának nevezik, és úgy tartják, hogy szerencsét hoz a családnak az étkezés alkalmával, ahol a sózott tőkehalból, burgonyából és különféle helyi desszertekből álló étkezés hagyományosan egy böjti nap után történik.