Az elmúlt öt év alatt folyamatos fenyegetésben volt a magyar a gazdaság, ismerte el Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető nyitotta meg ugyanis a WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös, Munkaerőpiaci kihívások és jövőbeli tendenciák című konferenciáját, így a kancelláriaminiszter felfedte, hogy szerinte mi szabta át a hazai munkaerőpiacot.
Elhangzott, hogy a covid ideje alatt a kormány azt figyelte, hogy mennyi munkahelyet lehet megmenteni, a cégek pedig, hogy milyen alternatívái lehetnek a munkavégzésnek. Gulyás Gergely szerint ennek az átalakulásnak a hatásait még ma is érezhetjük.
A miniszter arra is kitért, még véget sem ért a világjárvány okozta sokk, újabb gazdaságpolitikai kihívásokat okozott az ukrajnai háború. Robbanásszerű energiaár-emelkedés, infláció, a gazdasági növekedés visszaesése, rövid ideig tartó recesszió, illetve az oroszág energiaköltségének a megnövekedése – sorolta a következményeket.
Gulyás Gergely szerint 7 milliárd euróra nőtt Magyarország energiaköltsége, a háború kirobbanása óta összesen 20 milliárd euróval, mai árfolyamon több mint 8 ezer milliárd forinttal lett több az energiaszámlánk
– tette hozzá.
Szerinte a béke szavatolja a gazdasági növekedést, azonban
még egy békés időszakban is Ukrajna csatlakozása többe kerülne, mint amibe a háború került
– szögezte le.
A költségvetésre kitérve elmondta, hogy abban demográfiai célokat jelöltek meg, hiszen a munkavállalás végső soron demográfiai kérdés. Kiemelte a családi adókedvezmények megduplázását, valamint a két és három gyermekes édesanyák élethosszig tartó adómenetességét is.
A munkaerőpiaci kihívások kapcsán felidézte, hogy 3,7-ről 4,8 millióra nőtt a munkavállalók száma, és még az idei első negyedévében is 7000 fős foglalkoztatás bővülés volt tapasztalható, és hazánk az éllovasok közé küzdötte fel magát a 81 százalék fölötti foglalkoztatottsággal. A munkanélküliség 4,3 százalékos, bizonyos területeken nincs is, és Gulyás Gergely szerint aki akar, talál munkát hazánkban. A feszes munkaerőpiacon nem változtatott sem a Covid, sem a háború – tette hozzá. Felhozta azt is, hogy az Eurostat adatai szerint a foglalkoztatásbővülés Magyarországon volt a legnagyobb az unióban, több mint 24 százalékos, szemben az uniós 11, vagy a csehországi 6,1 százalékkal.
Gulyás Gergely komoly kihívásnak nevezte a magyarországi cigányság további integrációját is, elmondta, 2010-ben alig több mint tíz százalékuk dolgozott, ma több mint 48 százalékuk. Ugyanakkor szerinte megfelelő programokkal van még hova előrelépni.
