Minden étrendbe beilleszthető, szuperélelmiszer a gomba. Nem véletlen, hogy a magyarok tányérján is egyre gyakrabban előfordul a sajátos ízvilágú alapanyag. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB körképe szerint a hazai gombatermés átlagosan 22-23 ezer tonna körül alakul évente. A termelés 90 százaléka csiperke, 7-8 százaléka laskagomba, 2-3 százalékát pedig a különlegesebb fajták adják. A belső fogyasztás mellett pedig számos exportpiacon megtalálható a magyar csiperke.

Az egészségesebb étrend előtérbe kerülésével megnőtt a kereslet a gomba iránt a hazai piacon is. Míg 2020-ban az egy főre jutó éves gombafogyasztás hazánkban fejenként egy kilogramm volt, a járvány alatt és után megnövekedett kereslet hatására ez a mennyiség 1,5-1,6 kg/főre emelkedett. A hazai gombafogyasztás azonban még így is elmarad a 3 kg-os európai és a 4 kg-os brit átlagtól.

A legnagyobb termesztő terület a közép-magyarországi régióban, ezen belül Budapesten és a főváros környékén összpontosul.

Az országban termesztett csiperkegombának 45 százalékát ebben a régióban termesztik. Meghatározó csiperkegomba termesztő terület van Győr-Moson-Sopron és Heves megyében is. A laskagomba kiemelt termesztő körzetei között szerepel Kecskemét és környéke, a Duna-Tisza köze, Budapest és környéke, valamint Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye.

Az itthon megtermelt csiperkegomba mintegy 60 százaléka exportra kerül.

A kivitel jelentős részét, csaknem 75 százalékát friss gombaként szállítják a külpiacokra (Ausztria, Szlovénia Szlovákia, Románia irányába), a fennmaradó 25% konzerv formájában jut el az exportpiacokra (Olaszország, Ausztria). Laskagomba friss piaciként főként itthon, valamint a német, román piacra kerül. Az egzotikus gombák (shiitake, ördögszekér gomba) a friss piacon korlátozott mennyiségben érhetőek el.

A gomba intenzíven termeszthető, egy négyzetméter felületen akár 250-300 kg gombát lehet előállítani.

Ugyanakkor ekkora mennyiség eléréséhez komoly beruházásokra van szükség: biztosítani kell a megfelelő klimatikus viszonyokat, illetve a szén-dioxid, a páratartalom és a szűrt levegő arányát. Sajnos más mezőgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a gombatermesztők körében is egyre súlyosabb problémaként merül fel a generációváltás hiánya.

A piaci lehetőségek adottak, a gomba az elmúlt időszakban a vegánok, húsmentes étrendet követő fogyasztók tányérján is egyre gyakrabban szerepel.

Mivel az összes esszenciális aminosavat tartalmazza, húshelyettesítés, alternatív élelmiszerek előállítása terén sokan keresik alapanyagként a gombát. Ezen felül a hazai gomba megfizethető, helyben és fenntartható módon, korlátozott vízfelhasználással termeszthető, ráadásul felhasználásakor alig keletkezik hulladék. 

A gomba igazi szuperélelmiszer.

Fehérjében gazdag, kedvező az aminosav összetétele, alacsony energiatartalmú, magas a víz- és élelmirost-tartalma, nem tartalmaz koleszterint, A-, B1,2,3,5,9- vitamint-forrás és kiemelkedően magas D-vitamin tartalommal bír. Erősíti az immunrendszert, tisztítja az érrendszert, szabályozza a glükózháztartást. A gombát számtalan étel elkészítéséhez használhatjuk, leveshez és húsételhez is kitűnő választás. 

A jövő élelmiszere lehet a sütőtök, csak meg kell látni benne a lehetőséget

A sütőtök a Halloween hagyományos ünnepi étele, de valódi potenciálja táplálkozási és gyógyászati ​​előnyeiben rejlik. Viszonylag könnyen termeszthető, szívós, szárazságtűrő növény, amelyet nagyon alulértékelnek. Bővebben >>>