„András méhész. Somogyban él, és két éve felszerelt egy okos időjárás-állomást a kertje végében. Korábban csak a kaptárak páratartalmát nézte rajta, de ma már globális meteorológiai adatokat szolgáltat egy decentralizált hálózatnak. Cserébe minden nap kap egy kis összeget. Egyre több ilyen András van, és ez nem sci-fi"

– ezzel az első hallásra meghökkentő, mégis kézzelfogható példával illusztrálta az Economxnak Vidákovics Attila, a Mosaic Galaxy vezérigazgatója, hogy a világ infrastruktúrája lassan újraosztásra kerül.

Jönnek a DePIN-ek – egy technológiai mozgalom hajnalán

Ahogy fogalmazott: nem a kormányok vagy a multik osztják újra, hanem a szenzorok, az antennák és a tárolóeszközök decentralizált hálózatokba szerveződve. Ezeket a rendszereket nevezik DePIN-nek (Decentralized Physical Infrastructure Networks, azaz Decentralizált Fizikai Infrastruktúra Hálózat), és a következő évtized egyik legizgalmasabb és legideologikusabb technológiai mozgalmává válhatnak.

Segítve a körülöttünk zajló folyamat megértését, a fintech- és blokklánc-szakértő szerint

képzeljük el, hogy van egy pici antennánk, amit felszerelünk a házunkra – ez segít másoknak internethez jutni, és minden alkalommal, amikor valaki áthalad a hálózaton, jutalmat kapunk.

Vagy éppen a műholdas térképekhez szolgáltatunk valós idejű képet, vagy a város levegőminőségét mérjük. Tesszük mindezt nem egy központi szolgáltatón keresztül, hanem egy globális (blokklánc-alapú) rendszer tagjaként.

A DePIN-ek lényege, hogy fizikai infrastruktúrát (elektromos áramot, adatot, lefedettséget, sávszélességet, tárolókapacitást vagy számítási teljesítményt) decentralizált módon, közösségi alapon osztanak meg. A résztvevők tokenizált jutalmazásban részesülnek és nem kell tech óriásnak lenni ahhoz, hogy valaki részese legyen a rendszernek. Még egy lépéssel beljebb kerülve,

lássunk néhány már ma is működő példát!

  • Helium – közösségi 5G és LoRaWAN hálózat

A felhasználók saját „hotspotokat” telepítenek, amivel vezeték nélküli internet lefedettséget biztosítanak például IoT eszközöknek. A működésükért HNT tokenben kapnak jutalmat. Több százezer hotspot működik világszerte.

  • Hivemapper – decentralizált „Google Maps”

Felszereljük az autónkat egy kamerával, és a begyűjtött térképadatokért tokeneket kapunk. Mára több millió kilométernyi utat térképeztek fel így. Ez nem csak olcsóbb, mint a klasszikus térképezés, hanem sokkal gyorsabb is.

  • Filecoin és Render Network – számítás és tárolás

Üresen álló SSD? Használaton kívüli GPU? Közösségi platformon keresztül mások szolgálatába állíthatjuk decentralizáltan. A Filecoin az adatok tárolására, a Render a grafikai feldolgozásra (pl. 3D animációk mozgóképpé alakítása) kínál új megoldást úgy, hogy a központi adatközpontok terhét csökkenti. Máris kihúzza a kétkedők méregfogát, ha tudjuk, a Filecoin hálózatot használja a Berkeley Egyetem és a Atlas Experiment, a Render hálózatot pedig a Marvel és a Disney stúdiók. Ez bizonyítja a technológia érettségét és hatékonyságát.

  • WeatherXM – időjárás a kertekből

Akárcsak a bevezető példában szereplő András. A helyi szenzorokat üzemeltető gazdák világszerte összekapcsolódnak, és együtt pontosabb, decentralizált meteorológiai modellt hoznak létre. Az adatpiacon való részvételért tokenjutalom jár.

Mi motiválja az embereket, hogy részt vegyenek?

Adja magát a kérdés: miért van erre most szükség? A világ egyre digitálisabb, de közben egyre kiszolgáltatottabb is – mutatott rá lapunknak Vidákovics Attila. Az 5G hálózatoktól kezdve az energiaelosztásig minden a nagyvállalatok centralizált rendszereire épül, amelyek drágák, sérülékenyek és gyakran geopolitikailag terheltek, gondoljunk csak egy egészen friss emlékre, a spanyolországi áramkimaradásokra.

Vidákovics Attila
Vidákovics Attila
Kép: Economx

A kereslet-kínálat találkozásához a Mosaic Galaxy vezérigazgatója szerint érdemes rögzíteni néhány ok-okozati összefüggést, kezdve azzal, hogy egyes országok félnek a kínai vagy az amerikai technológiai függéstől. Emellett a klímaváltozás és az urbanizáció új, rugalmasabb infrastruktúrát kíván, a központosított rendszerek pedig gyakran nem tudják kiszolgálni a vidéki vagy peremterületi lakosságot. A DePIN megoldás ezekre: rugalmas, önszerveződő, lokális és közösségi tulajdonú lehet, miközben globális működésre képes.

A rendszer motorja az Economxnak nyilatkozó fintech-szakértő szerint a tokenizáció. A legtöbb DePIN projekt saját elszámolási egységgel jutalmazza a résztvevőket.

A motiváció lehet: a bevétel, a spekuláció és/vagy az ideológia.

Egy kicsit bővebben és közérthetőbben: ha egy szenzor, hotspot vagy kamera működik, az értéket termel, eközben az early adopterek (korai alkalmazkodók) abban bíznak, hogy a tokenek értéke nőni fog, sok résztvevőt pedig egyszerűen az mozgat, hogy hisznek a decentralizált világban.

A hálózatok bizonyos működési elveken alapulnak, mint például a Proof-of-Coverage (valóban lefed-e a hotspot), vagy Proof-of-Location (valóban ott van-e a szenzor).

A DePIN nem Disneyland – a kihívások valósak

Ugyanakkor nem minden arany, ami fénylik. Vidákovics Attila a fő kihívásokra is rávilágított.

  • Skálázhatóság: egy decentralizált rendszer nem mindig hatékonyabb. Fontos viszont megjegyezni, hogy a technológia fejlődése optimista jövőképet mutat a skálázhatóság terén. Néhány éven belül megoldódhatnak az adatfeldolgozási és interoperabilitási kihívások.
  • Adatminőség: mi van, ha egy szenzor hibás adatot küld? Erre a kérdésre is választ kell tudni adni.
  • Tokenárfolyam: a bevételek értéke ingadozhat, emiatt a bevétel nem garantált és tervezhető.
  • Szabályozás: ki a felelős, ha valami elromlik egy nem-létező központban?

Mindezek tükrében a szakértő nyomatékosította: a DePIN-ek nem varázseszközök, de ezek a kihívások nem is leküzdhetetlenek, inkább a fejlődés részei. „Ne felejtsük el, hogy az emberiség csak most tanulja a decentralizált gazdaság alapjait” – jegyezte meg Vidákovics Attila.

Mi jöhet még? – Egy decentralizált jövő képe

Maradva a plasztikus példáknál, képzeljük el a következőt: egy vidéki közösség saját napelemes hálózatot telepít, amelyet a lakók szenzorokkal, töltőkkel és tárolókapacitással bővítenek. Az energiát megosztják egymással, a többletet okos szerződéseken keresztül értékesítik. Nincs közműszolgáltató, nincs számla, csak közös felelősség és közös jutalom.

A géptől gépig gazdaság (Machine-to-Machine), már nem csak emberek fizetnek egymásnak, hanem autók fizetnek a töltő oszlopnak, szenzorok az adathozzáférésért, vagy drónok a repülési információért.

A közművek közösségi kezekbe kerülhetnek. Nem feltétlenül az állam, és nem is a nagyvállalatok kezébe, hanem azoknak a tulajdonába, akik működtetik.

Kitörési pont – Magyarországnak is?

Itthon egyelőre kevés DePIN kísérlet zajlik, de a Mosaic Galaxy vezérigazgatója szerint a vidéki lefedetlenség, a közműproblémák és az EU digitális célkitűzései miatt pont egy ilyen ország lehet ideális terep a kísérletezésre.

Jó kiindulási alap, hogy a hazai napelem-, szenzor- és IoT-fejlesztő szcéna már létezik, de a közösségi szemlélet, a tokenizált jutalmazás és az infrastruktúra-önrendelkezés kultúrája még nem tört át.

Vidákovics Attila nyomatékosította, hogy

a DePIN nem a kriptósok új játéka, nem anarchizmus, nem is naiv techno-utópia. Ez sokkal inkább kísérlet arra, hogy a fizikai világban is legyen helye a digitális önrendelkezésnek. Hogy ne csak adataink, hanem hálózataink, szenzoraink, energiarendszereink is közösségi alapon szerveződjenek.

Visszatérve a bevezető gondolathoz: András, a somogyi méhész nem azért szerelt időjárás-állomást, hogy kriptós legyen. Hanem mert érezte, hogy visszakaphat valamit abból, amit eddig csak elvettek. Talán ez a DePIN valódi ígérete: a hálózat most mi vagyunk – tette hozzá a szakértő.