Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Kadri Simson, az Európai Parlament plenáris ülésének alkalmából tartott sajtótájékoztatón közölte, a javaslat számos olyan politikai feltételt határoz meg, amelyek szükségesek a cél eléréséhez.

Ezek közé tartozik:

  • a 2030-ra elfogadott keret teljes körű végrehajtása - amely a kibocsátás legalább 55 százalékos csökkentését tűzte ki célul -,
  • az európai ipar versenyképességének biztosítása, az igazságos átmenetre való nagyobb összpontosítás,
  • az egyenlő versenyfeltételek biztosítása a nemzetközi partnerekkel,
  • a stratégiai párbeszéd a 2030 utáni keretről, többek között az iparral és a mezőgazdasággal.

A 2040-es éghajlati cél kitűzése segíteni fogja az európai ipart, a befektetőket, a polgárokat és a kormányokat abban, hogy már ebben az évtizedben olyan döntéseket hozzanak, amelyek az EU-t a 2050-re kitűzött éghajlatsemlegességi célkitűzésének eléréséhez vezető úton tartsák

 – fogalmazott.

Az uniós bizottság dokumentuma szerint az európai energiaszektor röviddel 2040 után teljesen szén-dioxid-mentes lesz a nulla és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásoknak köszönhetően, beleértve a megújuló energiát, az atomenergiát, valamint a geotermikus és a vízenergiát. Az erőfeszítések egyik fontos előnye, hogy csökken a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés, köszönhetően annak, hogy 2021-től 2040-ig 80 százalékkal csökken az igény a fosszilis tüzelőanyagokra.

A 2030 utáni szakpolitikai keret lehetőséget ad e politikák továbbfejlesztésére, valamint szociális és a fosszilis tüzelőanyagokról való zökkenőmentes átállás biztosítására.

Kiemelték: a célok elérésével Európa a globális befektetések első számú célpontja lehet, stabil munkahelyekkel. Fokozni fogják Európa jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képességét, és megerősítik az EU energiafüggetlenségét a fosszilis tüzelőanyag-importtól.Emlékeztettek: az éghajlatváltozás költségei és hatásai egyre nagyobbak és láthatóbbak. Csak az elmúlt öt évben az éghajlattal összefüggő gazdasági károkat Európában 170 milliárd euróra becsülik.

Az uniós bizottság hatásvizsgálata megállapította, hogy a tétlenség következtében fellépő gyorsuló globális felmelegedés még óvatos becslések szerint is mintegy 7 százalékkal csökkentheti az EU GDP-jét az évszázad végére.

Wopke Hoekstra éghajlatpolitikáért felelős uniós biztos kijelentette, az új cél a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredmények és egy részletes hatásvizsgálat alapján készült, és megvalósítása gondos tervezést igényel. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kiegyensúlyozott megközelítés kell alkalmazni.

A polgárok túlnyomó többsége érzi az éghajlatváltozás hatásait, és védelmet akar ellene, de aggódik amiatt is, hogy ez mit jelent majd a megélhetésére nézve

– mondta.

A Fidesz a témát a gazdák oldaláról világította meg.

Tóth Edina, a Fidesz uniós parlamenti képviselője hozzászólásában felhívta a figyelmet az európai gazdatüntetésekre. Mint mondta, a demonstrálók kiindulópontja közös, a gazdák elutasítják a brüsszeli bürokrácia Zöld megállapodásának intézkedéseit, hiszen azok már elfogadhatatlanul nagy terhet rónak a mezőgazdaságra. Brüsszel válasza erre pedig az, hogy az Európai Bizottság előzetes hatásvizsgálatok nélkül újabb célértékeket javasol 2040-re a háború és a rossz gazdasági kilátások ellenére is – fogalmazott.  Véleménye szerint a bizottság új javaslatával egy Zöld megállapodás 2-t hirdetett meg.

Magyarország nem kér abból, hogy az európai ipar sanyargatása után a mezőgazdaság következzen

– jelentette ki. Hozzátette, olyan uniós klímapolitikára van szükség, amely felismeri, hogy a mezőgazdaság az európai gazdaság kiemelten fontos ágazata.

 

 

 

Az uniós testület a gazdák nyomására már visszavonta a növényvédőszerek csökkentéséről tett javaslatát. Az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) keretében 2022 nyarán terjesztette elő a fenntartható használatról szóló rendeletet azzal a célkitűzéssel, hogy 2030-ra felére csökkentse a növényvédő szerek használatát az Európai Unióban. A terméshozam fenntartására használt vegyi peszticidek a szennyezés fő forrásának számítanak, és összefüggésbe hozhatók a biológiai sokféleség csökkenésével, a rossz minőségű vízzel, a leromlott minőségű talajjal, a kártevőkkel szembeni ellenállással és a krónikus betegségekkel. Itt olvashat a részletekről >>>