A NATO-tagság támogatottsága továbbra is magas Csehországban és Szlovákiában, ugyanakkor komoly különbségek mutatkoznak abban, mennyire bíznak az emberek saját országuk védelmi képességeiben. Két friss közvélemény-kutatás alapján az Infostart írta meg, hogy: a szlovákiai Globsec, és a cseh CVVM felmérése szerint, ha hazájukat idegen állam támadná meg, a szlovákoknak csupán 49 százaléka lenne hajlandó megvédeni. Ez jóval elmarad a régió más országaitól. Lengyelországban például a lakosság 84 százaléka kész lenne hazája védelmére.

  • Csehországban a válaszadók 63 százaléka úgy véli, az ország szükség esetén nem lenne képes megvédeni magát. Ráadásul közel a felük nem tartja lényegesnek az ország védelmét, mondván: Csehország kis ország, amelynek sorsáról úgyis a nagyhatalmak döntenek. Csehországban csak a válaszadók 40 százaléka gondolja úgy, hogy a cseh hadsereg eléri a nyugati országok színvonalát. A védelmi kiadásokat sokan továbbra is felesleges tehernek tartják, főként az idősebb korosztályban.
  • A Globsec adatai szerint Szlovákiában a megkérdezettek fele tartja Oroszországot fenyegetésnek, és egyes konkrét orosz tevékenységeket már 54 százalék lát veszélyesnek. Kínát általánosságban a szlovákok egyharmada tartja fenyegetőnek, de ez az arány 51 százalékra nő, ha konkrét kínai aktivitásokról kérdezik őket.

A felmérések rávilágítanak arra is, hogy a lakosságot gyakran nehéz meggyőzni a modern, úgynevezett hibrid fenyegetések – például a dezinformáció vagy a kibertámadások – komolyságáról.

Szlovákiában a NATO és az Európai Unió tagságát is több mint 70 százalék támogatja, míg Csehországban a NATO-t a megkérdezettek 80 százaléka tartja szükségesnek, és közel kétharmaduk szerint a szövetség biztonságot és stabilitást nyújt a tagállamoknak. 

Szódával higított sorkatonaságon töri a fejét Németország

Abban egyetértenek egymással a koalícióra törekvő német pártok, hogy a hadsereget meg kell erősíteni. A kérdés már csak az, hogyan tegyék ezt. Ebben viszont nincs konszenzus.