Már a Bundestag korábbi ciklusában is téma volt a hadkötelezettség esetleg visszaállítása, melyet főként a konzervatív pártok szorgalmaztak. Németországban egészen 2011-ig érvényben volt a hadkötelezettség, melyet akkor Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter vezényletével, takarékossági okokra hivatkozva, átmeneti jelleggel megszüntettek.

Az Infostart cikke szerint az ukrajnai háború miatt nagy nyomás nehezedett a NATO-ra, ezen belül is Németországra, a Bundeswehr megerősítése ugyanis elkerülhetetlenné vált. Ezt Carsten Breuer tábornok, a Bundeswehr főfelügyelője is megerősítette.

A CDU/CSU szerint a 2011 előtti kötelező katonai szolgálat mielőbbi újbóli bevezetését állítaná vissza, mivel szerinte a sorkatonaság további felfüggesztésre nem felel meg a jelenlegi fenyegetettségi helyzetnek. Az SPD szerint ugyanakkor rugalmas szolgálatot kellene bevezetni, melynek részeként meg kellene teremteni a katonai nyilvántartási rendszer alapjait, és minden katonakorú fiatalt bele kellene venni. Ugyanakkor azokat kellene behívni, akik ténylegesen csatlakozni is akarnak.

Az AfD szintén a kötelező katonai szolgálatot sürgeti: Alice Weidel, a párt társelnöke választási kampányában arról beszélt, hogy kétéves kötelező szolgálatra lenne szükség.

Ugyanakkor egy friss felmérés arra mutat rá, hogy a 18 és 29 év közöttiek 61 százaléka elutasítja a kötelező katonai szolgálatot.

Tisztázta a szakértő: a Putyin által elrendelt sorozás nem az, aminek látszik

Rácz András Oroszország-szakértő szerint a megszokott módon zajlik az orosz fiatalok besorozása, a 160 ezer újoncot elvileg nem a frontra vezénylik, csak a hátországban maradnak.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.

Kapcsolódó