Napra pontosan nyolc éve történt, hogy 2017. április 8-án virradóra ismeretlenek betörtek az Arton Capital terézvárosi irodájába, és többek között készpénzt és dokumentumokat vittek magukkal a letelepedésikötvény-program zászlós hajójaként számon tartott cégtől. 

Ez az eltelt nyolc esztendő nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati szempontból is fontos, ugyanis könnyen elképzelhető, hogy a mai nappal egyszerűen elévült az ügy. Azaz, az Arton Capital irodájának kipakolása nemcsak az évtized magyar politikai bűncselekménye, de egyben a tökéletes bűntett is lehet, hiszen az elkövetők háborítatlanul élhetik most is a világukat. 

Mindenesetre megkérdeztük a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól (BRFK), hogy áll a nyomozás a nyolcadik évforduló idején, és mi a helyzet az elévüléssel. 

Tájékoztatjuk, hogy a nyomozás lopás bűntett gyanúja miatt továbbra is folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt

– válaszolt a BRFK az Economx érdeklődésére. 

Tehát, nincs gyanúsított, rendben. De vajon mi a helyzet az elévüléssel?  

A rendőrség ugyanis erre nem tért ki, így előfordulhat, hogy április 8-án még nyomoznak, de egy nappal később már elévült a lopás, de az is, hogy még két évig folytatják az ügyet. De akkor miért nem válaszoltak az elévüléssel kapcsolatos kérdésünkre?

Hogyan lehet megúszni egy ilyen kaliberű bűncselekményt?

Az elévülésről a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló 2012. évi C. törvény 26. §-a rendelkezik. 

A Btk. szerint a büntethetőség – néhány kirívó esetet nem számítva –

elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével, illetve az elévülés kezdő napja a befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul.

Mivel a BRFK közlése szerint lopás bűntett gyanúja miatt van folyamatban nyomozás ismeretlen tettes ellen, ezért megnéztük, a lopás esetében meddig tarthat a büntethetőség. 

Mivel még tartott a nyomozás április hetedikén, ezért két tényállás lehetséges a Btk. meghatározása szerint (370. §. 5-6. bekezdés). 

  • A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást különösen nagy értékre vagy

b) a jelentős értékre elkövetett lopást például bűnszövetségben, egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével, vagy épp hamis vagy lopott kulcs használatával, vagy közveszély színhelyén követik el.

  • A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást különösen jelentős értékre vagy

b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a fenti súlyosbító körülmények között követik el.

Az elkövetés besorolása tehát függ az ellopott összegtől is. A „jelentős” érték 5 millió 1 forint és 50 millió forint között állapítható meg, a „különösen nagy” pedig 50 millió 1 forint és 500 millió forintig terjed. A „különösen jelentős” kategória viszont már csak az 500 millió forintot meghaladó értékű tárgyak esetében alkalmazható.

Mivel az ellopott készpénz a kiszivárgott hírek szerint nem haladta meg az 500 millió forintot,

csak abban lehet bízni, hogy a rendőrség szerint így is kiszabható a 10 éves szabadság vesztés az elkövetőkkel szemben, mert különben 2025. április 8-án elévül ez a legendás, ponyvaregényekbe kívánkozó ügy.

Kép: Index

Mint egy rossz filmben

Korabeli beszámolók szerint a térfigyelőkamerák dacára a titokzatos elkövetők a belvárosi irodába éjszaka észrevétlenül mentek be, majd jöttek ki onnan. Kulcsuk volt, ismerték a riasztórendszer kódját, és kikapcsolták az elektronikus védelmi rendszert is. Tudták, hol van a készpénz, ismerték a dokumentumokat rejtő szervereket is. A nyomozók nagy lendülettel vetették magukat a munkába, a rendőrök ezer embert hallgattak ki, az iroda dolgozóit hazugságvizsgáló alá is vetették, azonban nem sikerült meggyanúsítani senkit. 

Még annak ellenére sem, hogy rendkívül sok spekuláció kapott szárnyra, az önbetöréstől kezdve egészen egy fedett titkosszolgálati akcióig, amely a frissen leállított letelepedésikötvény-program dokumentumaira pályázott. 

Kapcsolódó