Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Információink szerint a Ganz-Hunslet tulajdonosai a július 9-ei közgyűlésen eldöntötték, hogy csődeljárást kezdeményeznek a cég ellen. Ehhez többek között hozzájárult az a tény is, hogy a társaság könyvvizsgálója, a PricewaterhouseCoopers (PwC) tőkebevonás nélkül nem látta biztosítottnak a további működést. A csődeljárás kezdő időpontja július 20. A Fővárosi Bíróság a napokban dönt a csődeljárásról. A hitelezői választmányt augusztus 6-ára hívták össze. Lapunk úgy értesült, hogy az RA Rt.-re - a Postabank rossz hiteleinek új tulajdonosára -, illetve az ABN Amro Bankra jut a társaság hitelállományának 80 százaléka. (A G-H összesen 3632,4 millió forinttal tartozott a Postabanknak és a követelést az RA - meg nem erősített értesülésünk szerint - 239,6 millió forintért vásárolta meg.) A tavalyi éves jelentés kiegészítő mellékletéből kiderül, hogy az ABN Amrótól 400 millió forint 1999-ben lejáró metróprojekt-hitelt vettek fel. (Néhány millió forint erejéig az OTP Bank is hitelezője a társaságnak). A cég júliusi közgyűlésén menesztették a vezetést, az igazgatói teendőket pedig a korábbi elnök, Várszegi Gyula vezérigazgató vette át. A G-H tulajdonosairól annyit tudni, hogy májusban a cég 57,5 százalékos részvényese a saját tulajdonában levő és saját tőkéjét elvesztett Vasúti Szolgáltató Vagyonkezelő Kft. volt, 42,5 százalékot a ciprusi Oakdale Ltd. birtokolt, egy részvényt pedig Moldován András ügyvéd tartott a kezében. Úgy tudjuk, hogy a részvények állami befolyás alá kerülhetnek. Információink szerint a cég központi gyáregysége és a földterület a társaság korábbi osztrák részvényese, a Jenbach AG közvetett tulajdonában van. Bár a vasúti személy- és teherkocsik, illetve forgóvázak gyártására specializálódott cégnél tegnap az átmeneti helyzetre hivatkozva nem nyilatkoztak, a cégiratokból az derül ki, hogy főként a költséges fejlesztések, a magas rövid lejáratú hitelállomány és a megrendelések elmaradása okozta a kudarcot. Egy informátorunk értékelése szerint a G-H-t 1989-ben eleve alacsony, 300 millió forint készpénztőkével alapították. A Jenbach AG 1991-ben privatizálta a céget, majd később eladta részesedését. Az alapítás óta 1,6 milliárdra emelkedett a G-H alaptőkéje, de az eladósodottság mindvégig nagy terheket rótt a társaságra. A postabanki hitel nagy részét a cég egy 1995-ös MÁV-tenderre vette fel, amelynek lefújása megrázkódtatta a társaság pénzügyi helyzetét is. A korábbi vezérigazgató a júniusi közgyűlésen kijelentette: ha még egyszer újraindíthatná a céget, a beszállítói tevékenységet forszírozná és nem fejlesztene. Kostyál István akkor kifejtette: a cég nem kapott sorozatmegrendelést, a 10 év alatt kifejlesztett 20 termék tömérdek pénzt emésztett fel. Tavaly 10 hónapig egyáltalán nem volt a cégnek megrendelése. A PwC auditja nyomán a valós képet mutató mérlegben többek között körülbelül 300 millióval csökkent a forgóeszköz-állomány, a készletérték és a mérlegfőösszeg is. A cég likviditási mutatója az 1997-es 80 százalékról 1998-ra 40-re, fedezeti hányada 38-ról 10 százalékra esett. A kiegészítő melléklet tanúsága szerint a potenciális vevők közül a MÁV Rt. források hiányában csak vasúti kocsik felújítására tudott megrendelést adni, a BKV Rt. - minthogy nem kezdődött meg a 4-es metró építése - szintén csak felújítási megrendelésre vállalkozott. A miskolci és a szegedi közlekedési társaság használt villamosok beszerzése mellett döntött, a debrecenitől, amely 1994-ben a G-H-tól vett új villamosokat, nem lehetett további megrendelésre számítani, a GySEV Rt. pedig osztrák partnerétől rendelt kocsikat. A cég tavalyi vevői közt volt többek között a Ganz Ansaldo, a MÁV, a Union C.W., az ADtranz és az Alstom Transport, ezenfelül Malajziába is szállított a G-H. Május végén Fábián Zsolt kereskedelmi igazgató még arról nyilatkozott, hogy a főváros várható villamosbeszerzési tenderére egy "XXI. századi" új típust terveznek, jelenleg pedig 30 villamost újítanak fel a Ganz Ansaldóval. Megbízható forrásból úgy tudjuk, hogy a G-H 1999 eddig eltelt részében üzemi szinten nyereséges volt. A G-H Rt. számos alkalommal szenvedett vereséget magyar városok - így például Budapest, Szeged és Miskolc - közbeszerzési pályázatain. A cég termékei ugyan korszerűek voltak, de túl drágának bizonyultak a konkurensekéihez - többek között a cseh Tatra gyártmányaihoz - képest. MARNITZ ISTVÁN