Fokozott kockázatot jelent többek között a műtétet követő időszak is, és bizony nagy műtétek esetén a vérrög kialakulásának kockázata véralvadásgátlás nélkül elérné akár a 80 százalékot is – írja a WEBBeteg. 

Mivel azonban annak az esélye nem állapítható meg pontosan előre, mely betegnél fog kialakulni biztosan vérrög, ezért általánossá váltak azok a szabályok, amelyek a bizonyos műtéteket követően érvényesek, hogy elkerülhető legyen a vérrögképződés.

Elrontani nem lehet

A műtét alatti és az azt követő véralvadás-gátlásra hagyományosan alapvetően bőr alá adandó injekciót alkalmaznak, az úgynevezett könnyű molekulasúlyú heparint (LMWH), aminek előnye, hogy egyszerűen alkalmazható, biztonságos, és műtét után már otthon a beteg is könnyen beadja magának, elrontani gyakorlatilag nem lehet, és nem kell ellenőrizni laboratóriumban a hatását. 

Csakis tűvel oldható meg

Az LMWH injekció, vagyis az alacsony molekulatömegű heparin gyakran használt véralvadásgátló készítmény, amit csakis injekcióval lehet bejuttatni a szervezetbe, mert így képes csak felszívódni. Általában azt javasolják, hogy a hasfalba kell beadni, ám ha valamiért ott nem jó, akkor combba, felkarba is lehet. 

Döfési kisokos

  • Első lépésként fertőtlenítse le az adott területet. 
  • A fecskendőt légteleníteni nem kell.
  • Csípjen össze egy kis bőrt, majd 90 fokos szögben nyomja be a tűt a bőr alá, és adja be a megfelelő mennyiséget a zsírszövetbe.
  • Fontos, hogy legközelebb ne ugyanoda szúrjon, és lehetőleg naponta változtassa a jobb és a bal oldalt.

A kúra időtartama

Meghatározott esetben a műtét előtt is elindul már az injekciós véralvadásgátlás, olyankor az operáció reggelén kimarad egy dózis, majd általában a műtét utáni 12 órával folytatódik a kúra. Ha nem volt a műtét előtt véralvadásgátlás, akkor is általában a műtétet követő 12 óra elteltével kell kezdeni.