Belső dokumentumok bizonyítják a 444 szerint, hogy a magyar külügy tudott az orosz kibertámadásokról, bár két évvel ezelőtt Szijjártó Péter külügyminiszter mindezt úgy reagálta le, hogy

„kampányhazugságokkal nem foglalkozunk”.

A portál szembesítette is a minisztert az összes többi titkosszolgálat technikai igényeinek kiszolgálását végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatójának, Szabó Hedvig altábornagynak a 2021 szeptemberének végén készült jelentésével, melyben a külügy informatikai hálózatának helyzetéről festett le egy aggasztó képet. A jelentés címzettje Vargha Tamás, aki akkor a polgári hírszerzésért felelős államtitkár volt a külügyminisztériumban (jelenleg a HM miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára) – írta a portál. 

Ha valamilyen ellenérdekelt titkosszolgálat tevékenységet végez, és azt a Alkotmányvédelmi Hivatal, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat érzékeli, arról kapunk tájékoztatást

– fogalmazott az Economx megkeresésére Sas Zoltán, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. A testület legfontosabb jogköre ugyanis a szolgálatok tevékenységének az ellenőrzése, a tagoknak megismerési jogosultsága van. 

A politikus megerősítette, hogy mindenről kapnak beszámolót, akár a rendes meghallgatások alkalmával is. Ez alól kivételt képezhet a magyar szolgálatok épp folyamatban lévő akciója, ugyanis a különböző hírszerző tevékenységek folyamatosak.

Arról is beszélt, hogy

a beszámolókat az illetékes miniszter – a megtámadott területért felelős tárcavezető – titoktartási kötelezettség mellett megkapja, ám hogy azt már ő hogyan kommunikálja, nem a szolgálatok és a bizottság hatásköre. 

Plasztikusan példával élve, észszerűtlen, ha elárulná egy kormányzat, hogy nincs benzin a harckocsikban, mint

ahogy a szolgálatok felől az sem tűnik észszerűnek, ha egy miniszter elmondaná, összeomlott az ország kibervédelmi tűzfala. 

A dolog jellegéből fakadóan a Szijjártó Péterrel kapcsolatos ügyben semmilyen információt nem tudott megerősíteni, ugyanakkor a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt azért megosztotta velünk, hogy

ez egy megszokott ügymenet a hírszerzés világában. Akik ezzel foglalkoznak, azokat nem lepte meg a hír

– fogalmazott, hozzátéve: még a szövetségi rendszeren belül is nagy a híréhség. A hírszerzők feladata, hogy ennek eleget tegyenek, az elhárítóknak pedig az, hogy azt akadályozzák.  

Sas Zoltán szerint államérdek, hogy sok pénzt költsenek a kormányok a kibervédelmi technológiára, a folyamatosan fejlődő szoftverek mellett. Ennek szerinte nem szabad kormányoktól függenie. 

A kérdés, ki támad

– válaszolta arra a felvetésünkre, hogy mennyire lehet védett Magyarország. A bizottság elnöke szerint Szlovákiához képest nagyon, Romániához viszonyítva kevésbé, de Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Izrael annyival több pénzt, embert fordít erre, és annyival fejlettebb, hogy hozzájuk képest szinte védtelenek vagyunk. Ugyanakkor az arányainkhoz képest megfelelő módon védettek vagyunk – hangsúlyozta.