Az elmúlt években önkormányzatok százainak kellett azzal foglalkozni, hogy az ingatlantulajdonosok nehéz köveket, karókat, rudakat, farönköket helyeznek ki a parkolást meggátolandó, sövényt, bokrot telepítenek, sőt, még dróttal is összekötik a mesterséges akadályokat.

Az utóbbi évek állatorvosi lova Szentendre esete volt, amikor olyan akadályállítási divathullám söpört végig a városon, hogy egyes utcákban harminc-negyven tulajdonost is írásban kellett felszólítani.

Ezek az akadályok balesetveszélyesek, különösen a téli, csúszós utakon, akadályozzák a mentőket, tűzoltókat, hókotrókat. A szentendrei önkormányzat azt is jelezte, hogy a határidő lejárta után húszezer forintba kerül minden késedelmes nap.

A közterület kezelője a főnök

Két alapeset van. Az egyik, ha közterületnek minősül az érintett rész. Nagy Zoltán ügyvéd a Napi.hu-nak elmondta, 

nem tilthatjuk meg a közterületen való parkolást, mert ennek szabályait a közterület kezelője határozza meg, nem pedig az, akinek a „közelben” ingatlana van.

Így sem kövekkel, sem sövénnyel, sem más módon nem korlátozhatom más számára a közterület használatát, nem lehet kizárólagos használatba vonni azt, a tulajdonosnak tűrési kötelezettsége van.

Elvileg erre lehet engedélyt szerezni, ám a szakember nagyon csodálkozna, ha bármelyik önkormányzat, vagy közterület-fenntartó esetében szempont lenne, hogy az ingatlantulajdonosnak jobb, kényelmesebb, kevésbé zavaró lenne, ha nem tudnának elé parkolni.

De itt is lehet kivétel: ha a közterület jellege miatt ott egy parkolás például balesetveszélyes helyzetet teremtene (kanyar vagy más, beláthatatlan útszakasz), akkor nyilván más a helyzet, nyitott kapukat döngethetünk a kérelemmel.

Az engedély nélkül kitett akadályokért, azaz, az engedély nélküli közterület használatért pótdíjat fizethetünk.

Ha pedig ezek az akadályok sérülést okoztak például egy kerékpárosnak, rongálták a járművet, a Polgári törvénykönyv szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik a történtek felelőse, rendszerint az ingatlantulajdonos.

Nincs egyetértés a folyamatos parkolásban

Megoszlanak a vélemények, hogy a folyamatos parkolás kimeríti-e a szükségtelen zavarás fogalmát.

Megtörtént eset, a roncsautó közel egy éven keresztül állt a ház előtt, az egyre inkább borzolt kedélyű tulajdonos az önkormányzat jegyzőjénél birtokvédelmi eljárást kezdeményezett, és igazat adtak neki.

Parkolás a kapubejárón és garázs előtt

A kapubejárón és a garázs előtt történő parkolásnál más helyzet, ha nem tudok behajtani a saját ingatlanomba, akkor az birtokháborítás.

A KRESZ várakozás szabályai között elhelyezett rendelkezése, miszerint tilos várakozni ott, ahol a jármű az út menti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza.

Parkolás magánterületen

A másik alapeset, amikor valaki magánterületen parkol, amennyiben az ingatlan előtti terület magánterületnek minősül, úgy a tulajdonosnak, üzemeltetően számos lehetősége van akadályok, figyelmeztető és tiltó táblák kihelyezésére. Ez csupán a tulajdonosi jog gyakorlása.

Akkor is magánterületről beszélünk, ha valaki a saját telkén úgy létesít például sövényt, rendez be díszkertet, hogy az még nem a közterületen van, csak határos vele.