Tízből kilenc embert nyomasztottak már parkoláskor. De csak a válaszadók fele érzi úgy, hogy ő maga tett már ilyet, ami arra enged következtetni, hogy a saját viselkedésünkkel parkoláskor is megengedőbbek vagyunk, mint másokéval.

A magyarok parkolni előre, merőlegesen vagy halszálkában szeretnek, de frusztrálja őket, ha a másik autós nem hagy elég helyet a manőverhez.

Tízből négy vezető azt állítja, mindegy neki, hogy hova parkol, tízből heten pedig nem stresszelnek, mert megvan a kellő rutinjuk (66 százalék), vagy a vezetéstámogató rendszerre támaszkodnak (5 százalék)

- írja a vezess.hu a Magyar Suzuki hazai autósok körében végzett kutatása alapján.

Parkoláskor a legtöbbet agyalunk 

  • a károkozáson (25 százalék), 
  • a türelmetlenségen és akadályoztatáson (23 százalék),
  • fizetős vagy ingyenes parkolóhelyen (10 százalék), 
  • a parkolókeresés miatti idővesztésen (9 százalék), 
  • a rutintalanságon (8 százalék), 
  • minden negyedik válaszadó viszont semmitől sem zavartatja magát.

A férfiakat jobban foglalkoztatja, hogy fizetős vagy ingyenes parkolóhelyet találnak-e, mint a nőket, és az időveszteség is jelentősebb tényező náluk. A nők viszont többet aggódnak azon, hogy kárt tesznek egy másik járműben, illetve jobban frusztrálja őket a forgalom többi résztvevőjének attitűdje.

Egyértelműen segítségnek érezzük, ha a többi autós elegendő teret hagynak a manőverezéshez, a leginkább akadályozó tényezőt pedig abban látjuk, ha ezt nem teszik meg.

A dudaszóval, minősítő gesztusokat történő motiválást a gyorsabb manőverezésre szintén akadályozó tényezőnek tartjuk a parkolásunk során, azt viszont kevéssé vesszük fel, ha a járókelők szoros figyelemmel kísérik a parkolásunkat.

Az autózókat zavarja az is, ha az éppen parkolási manővert végző sofőrök nem használják a tükröket, és adott esetben tolatással kell menekülniük előlük, vagy ha az éppen parkoló autó nem hagy elég helyet a továbbhaladásra, nem használja az irányjelzőt, illetve túlóvatoskodja a manővert.