A Copernicus oldalán elérhető interaktív térképen megnézhető, hogy Európa egyes országaiban, valamint régióiban a különböző forgatókönyvek szerint hogyan fog alakulni a karácsonyi időszakban (december-január) a havazás gyakorisága a XXI. század során - írja a masfelfok.hu.

A szimulációk eredményei szerint a havazás arányaiban kevesebb lesz Európában a decemberi-januári időszakban a XXI. században, azonban a különböző szcenáriók jelentősen eltérnek egymástól.

A három forgatókönyv az optimista SSP1-2.6, a közepes SSP2-4.5 és a pesszimista SSP5-8.5, amelyek rendre 2 °C alatti, 3 °C alatti, illetve ennél magasabb globális átlaghőmérséklet-emelkedést feltételeznek 2100-ra.

Közép-Európában a vizsgált időszak első felében még nincs igazán komoly különbség az egyes forgatókönyvek között, azonban a XXI. század közepére és végére ez már megváltozik: az optimista forgatókönyv szerint régiótól függően 20-30 százalék a havazás aránya a teljes csapadékból, az SSP5-8.5 alapján azonban csak 5-15 százalék. 

Magyarországon az évszázad elején 10 és 40 százalék között alakul a decemberi-januári havazás aránya a teljes csapadékhoz viszonyítva: a Nyugat-Dunántúlon egyes szimulációk szerint viszont akár 50 százalék fölé is emelkedhet ez az arány. 

A század közepére azonban mind a nyolc magyar régióban a havazás arányának 30 százalék alá esése valószínűsíthető, a 2090-es évekre pedig a pesszimista forgatókönyv szerint 10 százalék alá esik a hó részesedése a csapadékból.

A havazás arányának csökkenése ráadásul nemcsak az ünnepi hangulat elmaradása miatt probléma, hanem a globális felmelegedést is tovább erősítheti, mivel a hó a magas albedójának köszönhetően jelentős sugárzás-visszaverő képességgel rendelkezik. Emellett a hónak víztároló szerepe is van: a kevesebb hó az árvizek előfordulásának idejét is módosíthatja.