Az úgynevezett marásvonalak létezését a strandolónak magukban kell tudatosítani, mert nem jelzi azokat semmi. Szakter Roland, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségének geodéziai és térinformatikai referense azt mondja, sokan a Balatont egy lavórnak gondolják, amiben kilométereket sétálhatunk úgy, hogy a lábunk leér, mivel egy sekély tó. Valójában a hullámzás és a viharok átrendezik az egyáltalán nem egyenletes lejtésű tavat.

Ezért különösen veszélyes a marásvonal, főként a déli parton, mivel ott a sekély vizes rész jóval szélesebb, de a marásvonalnál sokkal nagyobb arányú a mélyülés, mint az északi parton – véli a szakember.

Hozzátette, ahhoz, hogy ilyennel találkozzunk, túl kell mennünk a kijelölt strand határán, a bóján belül nem kell tartani tőle.

A referens a Vízimentőknek megjegyezte, hogy a déli parton két marásvonal van, 150-180 centis vízmélységtől, illetve a parthoz közelebb, félméteres mélyedéstől. Ilyenkor akár ötven méterrel beljebb is még térdig érhet a víz, miközben két fürdőző között 50-60 centiméteres mélyedések lehetnek.

A szakértő szerint a külső marásvonal különösen nagy veszélyt jelenthet a gyerekek számára, mivel egy rövid szakaszon egy felnőtt embernek is a mellkasáig érhet itt a víz.

A parttól egy kilométerre már érezni lehet a marásvonalakat, és előfordulhat, hogy aki vízibicikliről ugrik a vízbe, az pánikba esik attól, hogy a következő pillanatban eltűnik alóla a meder, ez pedig mélyvízben gyakran tragédiához vezet.

A referens szerint a turzások mozognak, egy vihar után egy héttel már máshol lehetnek, emiatt nem szerencsés fejest ugrani a déli parton. Ráadásul nem képeznek párhuzamos ívet a parttal a mélyvíz felé.

A hajósok is veszélyben lehetnek

A Tihanyi-kút, ami a legmélyebb pontja a Balatonnak, még a hajósok számára is veszélyes lehet, a szakértő szerint nem véletlenül vannak ott hajózási jelzések, csak egy olyan sáv van, ahol közlekedni lehet, a másik túl sekély a hajóknak. 

Szakter Roland szerint 1 méter 20 centiig kötelessége kijelölni a strand határát a strandüzemeltetőknek, azon túl a strandoló személyesen felelőssége, hogy azon ne menjen túl, legfeljebb, ha ismeri a mederviszonyokat. Hozzátette, a marásvonal természetes képződménye a Balatonnak. A turzással ellentétben a marásvonalak helyzete nagyon lassan változik, „többé-kevésbé állandónak tekinthető.” – véli a szakértő.